Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Függelék - III. Torkos Jakab működésével kapcsolatos egyéb iratok
két kollégium kivételével nem engedjük be, mely határozatunkat a tiszteletes szuperintendens és a főjegyző az említett iskolák gondnokai felé minél előbb jelezze. Hetedszer. Mivel pedig az első termés összegyűjtése és az azokról való helyes intézkedés nem megvetendő hasznot hoz a jól szervezett egyházmegyék számára, ezért elrendeltük, hogy a tisztelendő esperesek a saját egyházmegyéjükben erre a dologra igen nagy figyelmet és gondot fordítsanak, és szigorúan véssék a tiszteletes lelkipásztorok eszébe, ezek pedig szenvedélyes figyelmeztetésekkel intsék saját hallgatóikat, hogy a föld terméséből a természet bőkezűsége szerint a termés zsengéjét őrizzék meg az Úrnak, akinek bőkezű áldásából kapjuk munkánk gyümölcsét, és az egyház különféle szükségleteire kezük munkájából annyit fordítsanak, amennyi jövedelmet az ésszerűség kíván. Azt is ugyanekkor elhatároztuk, hogy ezen bevételekről a tiszteletes esperes urak rendes egyházlátogatásuk során számadást készítsenek. Nyolcadszor. Mivel ellenfeleink is igen gyakran azzal rágalmaznak, hogy a szentségek kiszolgáltatásában különböző liturgiákat vagy végzési módokat alkalmazunk, ezért a tisztelendő gyűlésnek úgy tetszett, hogy ezután minden egyházban a szertartásrenddel kapcsolatban őrizzük meg az egységet. Ennek érdekében, ha Isten megáldja az ügyet, minél előbb össze lesz állítva a mondandó és végzendő [szertartások] rendje. Kilencedszer. Elrendeltük, hogy a gyermekágyas asszonyok bevezetése164 minden egyházban legyen visszaállítva. Tizedszer. Mivel a temetési beszédekért járó fizetség körül ebben az egyházkerületben nagy különbségek mutatkoztak, ugyanis egyes egyházakban 50, másokban pedig csupán 25 dénárt szoktak érte fizetni, ezért úgy tetszett az összes tisztelendő atyának, továbbá a világi uraknak is, hogy ezután az egyházkerület minden egyházmegyéjében és gyülekezetében ugyanaz a fizetési mód legyen érvényben, tudniillik ötven dénár. A tisztelendő gyűlés azt is szigorúan elrendelte, hogy se az esperes urak, se a tiszteletes lelkipásztorok semmilyen ürüggyel ne próbáljanak lemondani az őket megillető ezen jogosultságukról. Tizenegyedszer. Mivel a vallás ügyében tartott bodrogkeresztúri gyűlésen az 1734. esztendőben elhatározták,165 hogy az egyházak főgondnok urai válasszanak valamely alkalmas helyettest, akire az egyházakat érintő ügyekkel való törődést a főgondnok úr bátran rábízhatja, ha a dolog úgy kívánja, ezért a tekintetes főgondnok úrnak és az egész gyűlésnek úgy tetszett, hogy ezt a hivatalt a nemzetes és vitézlő Csejtei Zsigmond úrnak, ennek a bölcs és bátor, nemkevéshé jámbor férfiúnak ajánlják fel, akit, mivel a hosszas közigazgatási gyakorlatból kifolyólag az ügyek intézésében a királyi udvarban is igen nagy tapasztalatot szerzett, erre a szent hivatalra mindenki méltónak ítélt. Tizenkettedszer. Mivel igen gyakran megtörténik az esküvőkkel, a házasulandók ösz- szeadásával kapcsolatban, hogy a lelkipásztor urak a személyeket anélkül házasítják össze, hogy a vőlegény bizonyságlevelet kért volna saját parókusától, amely gyülekezetben lakik, és emiatt igen gyakran nagy viszályok és súlyos perek keletkeznek, gyakran még ellenfeleink egyházi bíróságai elé történő idézések is történnek, ezért ez a tisztelendő 164 értsd: az egyházkelő intézménye 165 A magyarországi református világi urak által 1734. november 5-én tartott bodrogkeresztúri konvent intézkedett többek között az egyházkerületi főgondnokok és segédgondnokok választásáról is. ZOVÁNYI1977. 86. [222]
