Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Torkos Jakab püspök élete és munkássága (1711–1785) - III. Munkásság
Ennek az elvárásnak leginkább maga Torkos püspök igyekezett megfelelni. Alighanem már a vizitáció során keletkezhetett az a részletes eligazítás, melyet valamikor az 1746. év folyamán Torkos pápai lelkésztársával, Komáromi Sülye Józseffel28 együtt állított össze. Ez az iromány (A. irat) 32 olyan kérdést sorol fel, melyeket a vizitátor a keresztséggel kapcsolatban feltehet, vagy talán már különböző helyeken fel is tett. Természetesen minden kérdés mellett ott a részletes válasz is.29 A vizsgálat előrehaladtával újabb információk is befutottak Pápára, ezért több alkalommal születtek hasonló válaszminták.30 Ezek arról tanúskodnak, hogy az egyházlátogatás szigorodott: a vizitátorok egyre bonyolultabb és egyre nehezebben megválaszolható kérdéseket tettek fel. Míg az első irat inkább a keresztelés gyakorlatára figyel, a három kiegészítés (B. és C. irat) már kifejezetten elméleti kérdéseket taglal. A második kiegészítés (C. irat) megkülönböztetett figyelmet érdemel. Ez latin nyelven készült, és egészen kifinomult teológiai problémákat érint, amennyiben a benne tárgyalt kérdések a középkori skolasztika szentségtani kategóriái körül forognak. A bűn (peccatum) következményei: a bűnteher (reatus, reatus poenae) és a bűnszenny (macula) fogalmát Aquinói Szent Tamás is definiálja Summa Theologiae című művében.31 Torkos az alapos felkészítéshez Francois Turretin32 Institutiones theologiae elencticae című rendszerező teológiai munkáját hívta segítségül: három alkalommal szinte szó szerint idézi is.33 Csak az érdekesség kedvéért említem meg, hogy könyvtárunkban Turretin három kötetes művének több példánya is megtalálható.34 Az egyik példány, a genfi 28 Komáromi Sülye József 1684 körül született. Felsőfokú tanulmányait a debreceni kollégiumban 1701-ben kezdte. 1704 körül győri rektor volt. 1714-től a franekeri egyetemen tanult tovább. Utána Pákozdon, majd 1731-től Pápán lett lelkész. 1732-től a pápai egyházmegye esperese is volt. 1750-ben halt meg. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 467. 29 A FÜGGELÉK 3. sz. dokumentumának A. jelű irata. Kézírása alapján Zsoldos János másolta talán már ideiglenes egyházkerületi jegyző korában. Zsoldos Sopronban, 1755-től Debrecenben, majd 1759-től Sárospatakon tanult. 1766-1783 között köveskáli, 1783-1784 között pedig pápai lelkész volt. Az egyházkerület 1783-ban ideiglenes jegyzővé választotta. 1784-ben halt meg. THURY 1908. 240. HÖRCSIK 1998. 279. DREL III. 239. f. Köveskáli református egyházközség iktatott iratai. 1933:9. 1. TÓTH 1941. 230, 234, 246. DREL I. 1. a. Dunántúli református egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. II. 463, 467. 30 A FÜGGELÉK 3. sz. dokumentumának B., C. és D jelű irata. A magyar és a latin nyelvű szövegeket is Zsoldos János másolta. 31 Pars II/l. Quaestio 86-87. TUDÓS-TAKÁCS 2002-2008. II. 538-549. 32 Francois Turretin (Francesco Turrettini, Franciscus Turrettinus; 1623-1687) svájci református teológus. Többek között Genfben, Leidenben, Utrechtben és Párizsban tanult. 1648-tól a genfi olasz gyülekezet lelkésze, 1653-tól teológiai professzor. HAUCK1896-1909. XX. 165-166. 33 A keresztséggel a XIX. hely XI-XX. kérdései foglalkoznak. Az idézett helyek a következő szakaszokból vannak: Quaestio XIX. 4,12,14. TURRETTINUS 1679-1686. III. 459, 460, 461. Turretin is ír a bűn két következményéről: a bűnszennyről és a bűnteherről. Duo vulgo peccati effecta dicuntur macula et reatus. Locus IX. Quaestio III. 1. Uo. I. 641. 34 Egy genfi 1688-1690-es, két leiden-utrechti 1696-os és egy utrechti 1734-es kiadás mindhárom kötete, ezen felül egy genfi 1680-as első és egy genfi 1685-ös kiadású harmadik kötet. DREK KIII. 604, 605, 3582, 607, 602a, 602b. [19]
