Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Torkos Jakab püspök élete és munkássága (1711–1785) - III. Munkásság
III. MUNKÁSSÁG Életpályájának vázolása után lássuk munkásságát! Mint püspök, jelentős egyházszervezői és jogvédő tevékenységet fejtett ki. Mint lelkipásztor, korának egyik igen jelentős igehirdetője volt. Az alábbiakban nézzük meg közelebbről, milyen tevékenységet fejtett ki ezen a két területen! 1. Egyházkormányzati munkásság Egyházszervezői és jogvédő tevékenységét kénytelen volt azzal kezdenie, hogy püspöksége kezdetén rögtön egy kihívásra válaszoljon. a. Valláspolitikái háttér - válasz egy kihívásra: katolikus vizitáció Az új püspök nehéz helyzetet örökölt. A XVIII. század első nyolcvan éve a „csendes ellenreformáció” korszaka volt. Az 1731-es I. Carolina resolutio értelmében az evangélikus és református egyházkerületeknek lehettek szuperintendenseik (ezek számát az 1734-es II. Carolina resolutio 4-4-ben határozta meg),15 de joghatóságuk csak a prédikátorok erkölcsi életének felügyeletére terjedhetett ki; a lelkészek ugyanis polgári ügyekben a világi hatóságok, házassági ügyekben a katolikus püspöki és érseki szentszékek felügyelete alá tartoztak, a katolikus esperesek pedig a protestáns gyülekezetekben is végezhettek egyházlátogatást, melynek során vizsgálhatták, vajon a protestáns prédikátor érvényesen keresztel-e, és alaposan fel van-e készítve a keresztség kiszolgáltatására.16 Ilyen katolikus vizitációra a dunántúli egyházkerületben is volt példa: 1732-ben nem is csak esperes, hanem Berényi Zsigmond mallusi címzetes püspök, gróf Esterházy Imre esztergomi érsek segédpüspöke és esztergomi éneklőkanonok17 végzett egyházlátogatást a pápai református gyülekezetben, miután az a hír járta, hogy Pápán a református prédikátorok nem a Szentháromság, hanem Jézus nevében keresztelnek.18 A segédpüspök alaposan és mindenre kiterjedően megvizsgálta az Eőry Pordán Ferenc-féle telken épült imaház19 felszerelését, az istentiszteleti életet, az iskola állapotát és működését, a prédikátorok és a rektor előtanulmányait, tevékenységét és jövedelmeit, végül a keresztség kiszolgáltatásának módját ellenőrizte.20 A gyülekezet elöljárói utólag panasszal éltek a vármegyénél. Arra 15 RIBINI1789. 311-314. 16 Uo. 249-253. 17 Később a pécsi püspökség adminisztrátora lett, majd 1739-től 1748-ban bekövetkezett haláláig pécsi megyéspüspök. DIÓS 1993-. I. 767. is tóTh 1941.148. 19 KÖBLÖS 2010a. 8-9,19-21. 20 1732. szeptember 19. Berényi Zsigmond püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Visitatio oratorii Papensis Helveticae confessionis ... címmel. OREL III. 62. e. Pápai református egyházközség iratai, Liszkay- gyűjtemény 197. [16]
