Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Torkos Jakab püspök élete és munkássága (1711–1785) - I. Családi háttér
TORKOS JAKAB PÜSPÖK ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1711-1785) Az alább közölt jegyzőkönyv, mely felbecsülhetetlen értékű egyháztörténeti forrása a XVIII. századi dunántúli reformátusság történetének, az egyházkerület életében meghatározó szerepet játszott Torkos Jakab püspök egyházlátogatásának eredménye. Mielőtt a forrással foglalkoznánk, ismerjük meg készíttetőjét! I. CSALÁDI HÁTTÉR 1. Torkos családok az újkori Magyarországon Mivel a Torkos gyakori ragadványnév volt az egész középkor folyamán, az újkorban több Torkos nevű nemesi család is élt az ország legkülönbözőbb tájain. Hogy ezek közül kik voltak rokonságban egymással, s mely családok csak névrokonok, ma már igen nehéz elkülöníteni. Az elkülönítésben egy fontos tényező jelent segítséget: a valláskülönbség. Ugyanis majdnem az összes általunk ismert Torkos a XVII-XIX. században protestáns volt, de két vallásfelekezet között oszlott meg: egyik részük az evangélikus, másik pedig a református vallást követte. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy alapvetően két Torkos családról van szó. Az evangélikus Torkosok a források bizonysága szerint eredetileg Győr vármegyében éltek, nemességüket 1587-ben nyerték. Később átszármaztak Nyitra, Moson, Pozsony, Vas, Komárom és Fejér vármegyébe is. Ugyanakkor Komárom vármegye, közelebbről Révkomárom városa volt az ősi fészke a református Torkos famíliának is: Torkos Máté, az ottani helyőrség parancsnoka 1629-ben kapott nemességet II. Ferdinánd királytól. Ez a család később Veszprém és Fejér vármegyébe rajzott ki. Jakab püspök az utóbbi, református vallású Torkos família tagja, ismert felmenői közül ezen a keresztnéven a harmadik. A nagyapa nemességét még Komárom vármegye igazolta, midőn már Pápára költözött fia címereslevélért folyamodott III. Károly királyhoz. 2. Jakab püspök nagyapja és szülei Jakab püspök nagyapja, Torkos (I.) Jakab a sárospataki kollégiumban tanult, majd visszatért Komárom városába, és az ottani gimnázium rektora lett. Később Esterházy János vicegenerális írnoka, majd Komárom vármegye jegyzője lett. [9]
