Köblös: A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. (Pápa, 2009)
III. Adattár - III. 1. Archontológia
Esperesek Nevük nem ismert. Gyülekezetek Béc Hóból Kisdobsza Merenye Nagydobsza Nemeske Somogyhatvan (Kámán) T ótszentgyör gy Pata 10. Veszprémi egyházmegye Az 1595-ben szerveződő Dunántúli Református Egyházkerülethez hamarosan csatlakoztak a veszprémi püspökség területén létrejött református gyülekezetek is. Ezek közül a Zala vármegyéhez tartozó Balaton környéki, a Veszprém vármegye középső és keleti részén, valamint a Veszprém, Fejér, Somogy és Tolna vármegyék határvidékén szerveződött egyházak legkésőbb 1612-ig a veszprémi egyházmegyébe tömörültek, mely néha a balatonmelléki nevet is viselte.125 1618 körül hozzá tartozott sok Somogy vármegyei gyülekezet is. A somogyiak már 1618 körül is külön csoportot alkottak az egyházmegyén belül,126 majd nagy részük 1629-ben az alsódunamelléki egyházkerülethez csatlakozott, annak külső-somogyi egyházmegyéjét alkotva. Az egyházmegye 1649-ben 2 prosenioratusra oszlott (Fűzfő alatti és Fűzfő feletti),127 majd az 1690-es években 3 prosenioratusból állt (veszprémi, mezőföldi, csókakői vagy móri).128 A prosenioratusi rendszer az 1710-1730-as években is fennállt.129 Az 1736-ban kiesett csókakői 125 1623: Tolnai István in seniorem districtus Wesprimiensis et tractus Balathoniani assumptus. DREL 1.1. a. 1.105.1625: Ex senioratu domini Stephani Tholnaei Cis Balatoniensi. 1732: Tractus Cis et ultra Balatonianus. DREL 1.1. a. 1.131. DREKK 0.1055.11. THURY 1897. 825. 126 1618: Exfratribus Trans-Balatonio-Somogianis illetve Exfratribus Somogianis. DREL 1.1. a. 1.43. 127 DREL 1.1. a. 1.421. 128 1695. július 7. A három prosenioratus gyülekezeteinek felsorolása, proseniorválasztás. 1699. március 11. A gyülekezeti ügyek a három prosenioratus szerint vannak csoportosítva. DREL II. 217. a. 2.16,18,41-46. 129 1713. március 9. Dobravicai Sáfár Miklós esperes mellé Deáki Istvánt választják veszprémi, és Patai S. Andrást mezőföldi proseniornak. 1719-ben még mindig ők hárman az elöljárók. Ugyanakkor az önállósodás jeleként egy sajátos kettősség figyelhető meg ebben a korszakban. Egyfelelől a béke kedvéért hangsúlyozzák, hogy mindegyik proseniornak kijár a seniori titulus. Erre példa, hogy az 1728-1729-ben keletkezett országos összeírásban, valamint az 1732-es listán is seniorként szerepel a veszprémi esperes, valamint a csókakői és mezőföldi prosenior. Hasonlóképpen 1736-ban Deáki Márkus István veszprémi esperest zsinati, Vázsonyi Mihály mezőföldi és Kádártai János csókakői proseniort presbiteri seniornak titulálják, 1737-ben pedig Körösi Torma Ferenc somogyi esperesként van emlegetve. Ugyanakkor befelé hangsúlyozzák a proseniorok alávetettségét. így például 1738-ban Gál Péter mezőföldi prosenior aláveti magát 76
