Köblös: A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. (Pápa, 2009)
III. Adattár - III. 1. Archontológia
az eddigi körmendi egyházmegye ezután felvette a már korábban megszűnt vépi nevét. 1633-ban Körmend visszacsatlakozott előző egyházmegyéjébe, ekkortól az újra a körmendi nevet viselte.71 1634-től a megszűnt németújvári egyházmegye megmaradt gyülekezetei is oda csatlakoztak. Húsz évre rá a körmendi egyházmegye újra nevet váltott: 1654 óta átmenetileg őrire, 1657 óta pedig hosszú távon is őrségire cserélte nevét. Talán gyülekezeteinek folytonos fogyása miatt 1709-ben beolvadt a pápai egyházmegyébe. Csak korszakunkon túl, 1808-ban nyerte vissza önállóságát. Esperesek 1599-1612 Böjté Imre 1612-1619 Alsólendvai Péter 1619-1622/1623 Tolnai István (1.) prosenior 1623-1634 Szilágyi Benjámin István, id. (1623-1624- ben prosenior, 1625-től senior) 1635-1646 Mosoni S. István 1646-1649 Szeli Luka György 1650-1665 Szeremlei János 1708-1709Pölöskei Mező Péter (prosenior) Alesperesek 1627-1635Szombathelyi B. István 1641-1646Szeli Luka György 1646Lortkai Pál 1649-1656Pápai Dávid Imre 1656-1658 Bői János (2.) Egyházmegyei ülnökök (presbiterek) 1618Szombathelyi B. István, Tolnai Mihály 1627 Kötél Miklós 1629 Domjáni Ferenc (tiszteletbeli) 1627,1629,1632-1633Szili F. János 1633 Latinides Jakab, Szeli Luka György 1656 Kálnai K. János, Szécsiszigeti János 71 A névváltozások zavarosságát jelzi, hogy 1633-ban, mikor Körmend már visszacsatlakozott, egyházmegyéje a vépi, vagy inkább körmendi nevet viselte, 1634-ben pedig, a németújvári egyházmegye gyülekezeteinek utolsó önálló felsorolásakor a két egyházmegye vépi vagy körmendi és körmendi vagy németújvári néven szerepelt. DREL 1.1. a. 1. 317, 338. 67
