Köblös: A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. (Pápa, 2009)
III. 2. Prozopográfia
Név, születési, családi adatok Szolgálati hely és idó' T anulmányokra vonatkozó adatok Komáromi Mike István709 erdélyi nemesi származású; Valesius János esperes a sógora 1728 Kocs, rektor 1728felszenteltetett 1728-1732 Dunaradvány; 1748 előtt katalizált 1720 Debrecen subscr. Komáromi Mohácsi István710 1728 exmittáltatott Arács részére 1728-1734,1737-1738 Arács 1738-1747 Pécsely 7-1754 Barnag 1754-1765 Szőlős 1715/1718 Pápa subscr. (Steph. Komáromi) 17,18, 20, 53. DREKK 0.969. 2r, 4v, 6r, 7v, 18v. THURY 1897. 755. A korai időkre nézve szintén pontatlan polgárdi lelkésznévsor Tsók István néven 1663-1679 között hozza. DREL I. 1. u. Polgárdi. 5. Balatonfőkajár. 3. Zoványi 1710-1713 között veszprémi esperesként hozza. Ugyanakkor Deáki Márkus István, id. magát 1710-től vallja seniomak, bár csak 1713-ban választották proseniomak (lásd ott)! ZOVÁNYI 1977. 402, 688. TÓTH 1808a. 146, 152-153. HÖRCSIK 1998.113. THURY 1998. II. 243, 258, 262, 263, 292. LICHTNECKERT 1997. 201. A II. sz. egyházkerületi jegyzőkönyv 1751-es halálával kapcsolatban azt említi, hogy hívő református lelkipásztorként halt meg, de a bodajki kapucinusok a református lelkésztársak kizárásával temették el. Ugyanakkor Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1761. október 1-én kelt levele azt állítja, hogy aposztatált. DREL 1.1. a. 2.188, 319. PEHM 1934. 151. Thury hibásan írja, hogy Deáki Márkus István „1714. március 14-én megvált Veszprémtől, átköltözött a felsőörsi egyházba a meghalt alesperes Csó István örökébe." THURY 1893. 26. Marton összeállítása szerint először 1698-1704 között volt Tótvázsonyban, levitaságról előlépve itt szentelték fel, „hozatott attyától, az akkori seniortól Felsőörsböl, ugyan atyja helyére ment Felsőörsbe", majd másodszor is 1710-1723 között Tótvázsonyban szolgált, ekkor Csopakról jött és Bodajkra ment. A II. sz. veszprémi egyházmegyei jegyzőkönyv azon adata azonban, mely szerint Csó Istvánt 1714-ben Felsőörsről Csopakra helyezték, a dőlt betűs sorok igazát cáfolja. DREL II. 217. a. 2. 33. A sárospataki anyakönyv szerint apja Csó János (és nem idősebb István) volt. HÖRCSIK 1998. 113. DREL III. 252. 12. c. 15-16. VERESS 1994b. 44, 61. Veress nem tud szentkirályszabadjai lelkészségéről. VERESS 1998b. 114. 709 THURY 1998. II. 343. DREL II: 259. c. 36 (itt Jánosként szerepel!), 41-42, 102. CSÉMY 2000. 34 (itt Jánosként szerepel, és Csémy a helységnevet Csilizradványnak oldja fel!), 38, 39, 94, 287, 289. THURY 1908. 199. Már katolikusként jelentette meg Pozsonyban 1748-ban Lélek javára szereztetett imádságos vadászat... című munkáját. SZINNYEI1891-1914. VII. 1303-1304. 710 A Torkos-féle összeírás és a Vázsonyi-féle visszaemlékezés szerint is két ízben 9 évet töltött Arácson. DREKK 0.669.13,16. LICHTNECKERT 1999. 612. DREL 1.1. a. 2.187. DREL II. 217. a. 2. 68. DREL II. 217. b. 1.14. DREKK 0.969.108v. THURY 1998. II. 339. VERESS 1994a. 76. A pécselyi vegyes jegyzőkönyv visszaemlékezése szerint 1738-1753 között Kutasi István volt a lelkész, ez azonban hibás adat. DREL III. 246. c. 2. DREKK 0.353.89. THURY 1897. 826. 462
