Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
88 Bevezető tanulmány fognak. ”289 A nyilvántartásokból kitűnik, hogy a felajánlásnak eleget is tett az egyházkerület kollégiuma.290 Összességében azt mondhatjuk, hogy a pápai református kollégium elsősorban a társadalmi középrétegek (köznemesség és városi polgárság) és a jobbágyparaszti osztály többségében református, kisebb részt evangélikus tagjainak közép- és felsőfokú képzését, egy népi kötődésű értelmiség újratermelését segítette elő a XIX. század első felében. 4. A pedagógusok: tanítók, segédtanítók, tanárok A diákok oktatását a rendes főiskolai tanárok (professzorok és segédtanárok), valamint a gimnáziumi tanárok (praeceptorok vagy köztanítók) végezték. A főiskolai segédtanári megbízatást rendszerint a legjobb tanulók közül kiválasztott kollégiumi senior és ellenőr (contrascriba) kapta. Az 1797 utáni korszakban az akadémiai kurzusokban előbb 2, majd 3-4 professzor, továbbá 2 segédtanár, a gimnáziumi osztályokban általában 5-7 köztanító működött. A professzorok (tanárok) túlnyomó többsége külföldi (német) egyetemen fejezte be tanulmányait. A régi, Márton-féle nemzedék tagjai Göttingát, az újabbak a berlini, bécsi egyetemet részesítették előnyben. Tarczy Lajos a bécsi és berlini egyetemen, a többiek (Bocsor István, Széki Béla, Czibor Ferenc) a berlini egyetemen mélyítették el ismereteiket. Stettner a kivétel: a győri jogakadémián végzett. A kollégiumban folyó oktatómunka sikerességét meghatározta, hogy mindegyik időszakban voltak olyan népszerű, nagy hatású tanáregyéniségek, akik példát jelentettek. Az 1797 után Márton mellett működő főiskolai tanárok életkorban éppúgy közel álltak az ifjúsághoz, mint a reformkor tanámemzedékének tagjai. Ez utóbbinak jellemzésére az 1840/41. tanév adatait használjuk. Az 1840/41. tanévben munkálkodó tanárok átlagéletkora 36, a segédtanároké 27, a köztanítóké 25,5 év volt. A tanárok közül a nőtlen Széki Béla volt a legfiatalabb (26 éves) és a nős Czibor Ferenc a legidősebb (44 éves). Az átlagéletkor a későbbiekben bizonyára emelkedett, mivel Bocsor és Tarczy élete végéig Pápán tanított. A nőtlen segédtanárok és köztanítók mindegyike Pápán végzett, életkoruk 24-27 év között mozgott. A tanárok és köztanítók idegennyelv-tudását együttesen is jellemezhetjük. Mivel Stettner György kivételével mindnyájan teológiát is végeztek, a klasszikus nyelvek (latin, görög) mellett a hébert, a modem nemzeti nyelvek közül pedig a németet és a franciát mindegyikőjük tanulta és értette. A tanári karból a berlini egyetemre járt Széki Béla állt első helyen, ő ugyanis az anyanyelvén kívül 7 nyelv világában mozgott többé-kevésbé otthonosan. A klasszikusokat latin, héber és görög nyelven ta289 DRELI. l.a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1805. május 21-22. közgy. No. 12. Ajánlat a cseh- és morvaországi prédikátorok gyermekeinek pápai tanításáról. 290 E kérdéssel eddig nem foglalkozott a kollégiumtörténet, holott külön tanulmányt igényelne.
