Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)

Források 1585–1860

Bevezető tanulmány 73 A pápai főgondnokok müveit, jogot végzett, ügyvédként, táblabíróként vagy vármegyei tisztségviselőként ismert személyek voltak - azaz a nemesi elitet képvi­selték. A lelkésszel 1850-ig együtt elnököltek a gyűléseken, az 1850. február 10-én kiadott kormányrendelet ugyanis a lelkészre ruházta a presbitérium elnöki teendőit. E rendeletet azonban csak 1854 őszén hajtották végre.233 1 8 5 5-ben ismét sikerült elérniük a gondnoki tisztség visszaállítását.234 A kollégium- és egyháztörténet különösen Eőry János és Osváld Zsigmond pres­biter és kurátor munkásságát emeli ki, melyet az egyházi élet újjászervezése terén fejtettek ki. A későbbi elöljárók közül Sebestyén Gábor a főiskolai nyomda felállítá­sában (1838) szerzett érdemeket.235 A kollégium iskolai felügyelőjeként (oskolai inspectorként) többek közt Zsoldos János orvos, Kolmár János ügyvéd, Gáty István uradalmi mérnök, Eőri Szabó László, Sebestyén Gábor ügyész jeleskedett. A kurátor tehermentesítésére, az adók zökkenőmentes beszedésére 1808-tól kezdve évente segédkurátort választottak „a’ köz nép közül”.236 Ettől kezdve a gondnokot főkurátorként is emlegetik a források. A kollégium működésében a rendkívüli helyzetek kisebb zavarokat okoztak. Az 1809. évi napóleoni háborúban a Győr felé vonuló francia csapatok Pápát elfoglal­ták és kifosztották. A kollégium könyvtárát - a hagyomány szerint Márton István személyes fellépésének köszönhetően - megkímélték, a kassza kifosztásával azon­ban tetemes kárt okoztak.237 Az ellenséges hadmozdulatok és a háborús veszély miatt az 1808/09. évi tanévet és a következőt is lerövidítették. 1809 őszén később kezdődött a tanítás, a tanítóknak és tanároknak az év elején pótolniuk kellett az elmulasztott órákat. Az 1831-es nagy magyarországi kolerajárvány, mely a Dunántúl és Pápa lakos­ságát is megtizedelte, s Pápán is közel 1000 lakos halálát okozta,238 a tanév korábbi bezárásával és Mándi Márton István halálával okozott fennakadást. Az 1847/48. tanévben a pesti forradalom és a polgári átalakulás teremtett rend­kívüli helyzetet. A főiskolai tanács 1848. március 17-én a rend és nyugalom fenntar­tására iskolai nemzetőrséget szervezett, majd május 22-én megtartották a tanévzárót, 233 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1854. október 8. sz. n. Gombás Mózes kurátor le­mondása. 234 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1855. április 22. sz. n. Gombás Mózest újra gond­nokká választják. 235 A nyomda felállításának költségtervezetét kidolgozó egyházkerületi bizottságnak rajta kívül még tagja volt Mórocza Dániel, Stettner György és Zsoldos Ignác is. DREL I. 1. a. Egyházkerületi jegyző­könyv. 1835. július 7-9. közgy. No. 115. 236 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1808. szeptember 11. No. 1. Nemes Barátit István segédkurátor megválasztása. A segédgondnok fö feladata az „egyházi adó” (gabona és készpénz) beszedé­se, az egyházi épületek felügyelete, az egyház jövedelmeinek gyarapítása volt. 237 TRÓCSÁNYI 1981. 154-155. Ólé Sándor (1884-1976) gimnáziumi tanulóéveire emlékezve, ki­színezve adja elő a legendás esetet, melyet Márton unokájától (lelkészétől) hallott. Vö. ÓLÉ 2004. 15. Márton szerepéről visszafogottabban WÖBER 2005. 19. 23S Veszprém megyében Pápa városában hunyt el a legtöbb beteg, szám szerint 998 fö a szeptember 6. és november 10. között dühöngő járványban. Vö. DÁVID 1984. 309. A vármegye és városi hatóság tehetetlenségéről 6 felvonásos komédiát írt Osváld Dániel. A kéziratban terjedő mü szövegét közli: ME­ZEI 2001.40-72. A kolerával kapcsolatban a református diákok garázdálkodásáról ír KISS 1908. 53-55.

Next

/
Thumbnails
Contents