Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
IV. A kollégium vázlatos története az anyaiskolává válástól korszakunk végéig (1797–1861)
Bevezető tanulmány 59 A közel 10.000 kh területen fekvő, privilegizált helyzetű mezővárosban a XVIII. század végén mintegy 9-10 ezer, a reformkorban és az abszolutizmus korában 13- 14 ezer személy lakott, melynek túlnyomó többsége 1848-ig földesúri joghatóság alatt, egymáshoz lazán kötődő közigazgatási autonómiákban élt. A harmincadvám- mentességet élvező mezőváros az 1842-es egyesítésig maga is három külön önkormányzatra oszlott: a fejlett Belsővárosra, s a körötte kialakuló Alsó- és Felsővárosra. A 12 tagú városi tanács (magisztrátus) a külső tanács (az ún. választott község) közreműködésével a Belsőváros iparos és kereskedő polgárságát, míg a majorokból kialakult az Alsó- és Felsőváros elöljárósága a többségben gazdákból álló lakossá• 149 got igazgatta. Az 1748-ban földesúri védlevelet kapott zsidó hitközség a zsidóság külön adózása és megtűrt helyzete miatt szintén külön önkormányzatnak számított.149 150 A földesúrtól személyileg független, s joghatóság szempontjából a vármegye felügyelete alá tartozó nagyszámú nemesség érdekeit a nemesi község védte.151 A város körüli, a helyiek által „hegynek” nevezett dombokon (Agyaglik, Kis- és Nagy- Hánta, Törzsökhegy) szőlőt művelő városiak életét, gazdálkodását a hegyközségek is szabályozták.152 A város joghatóságát csak 1848-ban terjeszthette ki a közigazgatási területén élő összes lakosra.'53 Az 1848 júniusában tartott tisztújításon először választottak a város élére polgármestert, a népképviseleti országgyűlésbe pedig követet.154 A szabadságharc bukása után, egészen 1860-ig a városi önkormányzatot felfüggesztették, a kinevezés útján betöltött városi hivatalokat a Habsburg- abszolutizmus állami közigazgatásának engedelmes végrehajtójává tették.155 A református kollégiumi autonómia a városi községekhez hasonlóan rendies képződmény volt, amely - mint az előzőekben láthattuk — a felsőbb évfolyamok „esküdt deákságának” biztosított önkormányzatot. A kollégiumban szigorú fegyelmi rendszabályok szerint éltek együtt a különböző életkorú és helyzetű diákok; a gyermekkorú elemistáktól a serdülő deákokon át a felnőttkorba lépő papnövendékekig, joghallgatókig. Az évente kihirdetett iskolai törvények a szolgadiáktól a seniorig bezárólag minden „deákra” egyformán vonatkoztak; a kötelezettségeket mindenki149 ILA-KOVACSICS 1964. 315-322. HUDI 1995b. 95-106., 2001c. 13-23., 2004. 47-53. 150 A hitközség történetéről SCHOOR 1905. Újabban SZALAI 1996. 151 A nemesi község levéltára nem maradt fenn, működését vázlatosan tudtuk rekonstruálni. HUDI 1995a. 107-117. 152 A hegyközségi szervezetről ÉGETŐ 1985., második, javított kiadása: ÉGETŐ 2001. A pápai pálos konvent 1762-ben adta ki az agyagliki hegy törvényeit, gr. Medgyesi Somogyi Miklós pápai úriszéke 1764-ben hagyta jóvá a Kis-, Nagy-Hánta és a Törzsökhegy közös szabályzatát. Veszprém megye 1804- ben készített egységes szőlőhegyi rendtartást a megyében lévő hegyközségek számára. Az eddig említett hegytörvényeket közli: ÉGETŐ 2001. 120-124., 127-131., 191-205. 153 A népképviseleti alapon átalakított városi önkormányzatról és az 1848-49. évi városigazgatásról HUDI 1994. 323-346. Ma már a források egy jó része is hozzáférhető: HERMANN 1998., 2001a., HUDI 2001a. 154 HUDI 1994. 327., 329. A város első polgármestere Willax Antal tímármester, első országgyűlési képviselője Vermes Illés uradalmi ügyész lett. (Pápa városa 1848-ban önálló választókerületet képezett.) Vermes életrajzát lásd PÁLMÁNY 2002. 939-940. 155 Az abszolutizmus korának városigazgatását bemutatja SOMFAI 1994. 351-367.
