Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)

III. A pápai református kollégium vázlatos története a kezdetektől az anyaiskolává válásig (1585–1797)

22

Bevezető tanulmány

1711-1712

22

Viszonylagos gyarapodás kora

11

1713

11

77

11

17149

7 év

9

1715-1717

35

12

1718-1720

25

8

1721-1723

17

6

1724

10

10

1725-1728

74

18,5

1729-1730

21

10,5

1731

4

4

1732-1734

33

11

1735-1738

24

6

1739

8

„Templom nélküli” vallásgyakorlat kora

8

1740-1743

22

326

5,5

1744

14

35 év

14

1745

9

9

1746

12

12

1747

9

9

1748

8

8

174913

13

1750

7

7

1751

10

10

1752

6

6

Adászteveli működés

1753-1784

0

32 év

00

1785

11

11

1786

15

15

1787

10

10

1788

10

Újjáéledés kora

144

10

17895

5

179015

13 év

15

1791

15

15

1792-1796

nincs adat

1797

63

63

Összesen

213 év

1182

A számsor és a görbe nagyjából követi a köztörténeti események hullámzását. Ha kiszüljük az egyes évek kiugró emelkedését vagy zuhanását, 6 mélypontot és 6 csúcsot láthatunk. A mélypontok 1660 körül (első templomelvétel), 1673-1676 körül (perek, gályarabság), az 1680-as évek második felében (reménytelennek tűnő országgyűlési csatározások), a Rákóczi-szabadságharc második felében (az iskola viszontagságai), az 1710-es évek legvégén (második templomelvétel) és 1739-1741 körül (a pestisjárvány következménye) mutathatók ki. Mindegyik mélypontot markáns felfelé ívelés követett, ami a gyors regenerálódás, talpraállás jele, az intézmény életképességéről, vitalitásáról tanúskodik.