Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
55 vannak [kezdetű paragrafusokból következően] világosan kitűnik, hogy a szabad vallásgyakorlat, a templom az iskolákkal és a papiakkal együtt Pápa mezővárosának egyrészt úgy lett megengedve, mint olyan mezővárosnak vagyis helységnek, amely Magyarország királyságában, és különösen Veszprém megyében fekszik, és úgy is, hogy akkor a templomuk vagy imaházuk, iskolájuk és paplakjuk tényleges birtokában voltak. A méltóságos Esterházy József és Ferenc gróf urak és testvérek tudósítása Mivel pedig a legutóbbi pozsonyi országgyűlés 30. törvénycikkének tartalma alapján a közben kiadott nyílt parancsok érvényüket vesztették, és ugyanezen fent említett törvénycikk az ágostai és helvét hitvallású emberek részére vallásgyakorlatukat illetően csupán az 1681. és 1687. évek korábbi megerősítő törvénycikkeihez nyúl vissza, és ezeknek a tisztes tartalmát illetően úgy rendelkezett, hogy az azt követő királyi rendeleteket és magyarázatokat kell betartani, továbbá tudott dolog, és a soproni országgyűlés ama 26. törvénycikkéből világosan kiderül, hogy a fent említett Pápa mezővárosban nem másért, csak akkor fennálló határvidék volta miatt lett megengedve a vallásgyakorlat [...] . A másik fél világos felterjesztése és Pápa mezőváros helvét hitvallás felé elkötelezett nemeseinek és többi lakosának tudósítása Az 5. [pontra]. Hogy a korábban kiadott legkegyelmesebb királyi nyílt parancsok a 30. törvénycikk által érvényüket vesztették-e, vagy sem, mi itt a kérdésbe nem bocsátkozunk bele, de amint már ismételten kifejtettük, a legutóbbi pozsonyi országgyűlésen is törvénnyel megújított és megerősített 1681. évi 25. és 26. törvénycikkre támaszkodunk, melyek a szabad vallásgyakorlatot mindenkinek és bárhol az országban megengedik, és ebből következően a templomok használatában és birtoklásában mindenkit megerősítenek, aki az 1681. évben annak tényleges [birtokában] volt. Ettől a birtoklástól és szabadságtól Ő Szentsé- ges Felsége dicsőséges uralkodása alatt már most megfosztani a pápaiakat, akiknek akkor a templom vagy imaház, a papiak és az iskola ezen birtoklása annyi halmozott címen, ráadásul hűséges szolgálataikért és megérdemelten lett megengedve, igen gyászos dolog lenne. A 6. [pontra]. Hogy a soproni országgyűlés 26. törvénycikke nem közvetlenül vagy elsődlegesen a vallásgyakorlat szabadságáról szólna, hanem a templomok építéséről, erről bárki kézzelfoghatóan meg fog győződni, aki azt alaposan elolvassa. Ugyanazon országgyűlésnek a vallásgyakorlatról alkotott, Mindenkinek és bárhol az országban megengedve fkezde- tű] 25. törvénycikke pedig közvetlenül és kifejezetten Pápáról nem tesz semmilyen kimondott említést, sem úgy, mint mezővárosról, sem úgy, mint véghelyről, ahogyan semmilyen más helységről sem. A méltóságos Esterházy József és Ferenc gróf urak és testvérek tudósítása Mindazonáltal egyrészt az épp imént idézett törvénycikk, másrészt a legutóbbi ország- gyűlés 30. törvénycikke is mindenhol sértetlenül hagyta a földesurak jogát. Ezért Felségünktől alázatosan kérvényezték, hogy a feljebb idézett törvények, azon felül királyi magyarázatok és rendeletek rendelése és helybenhagyása szerint méltóztassunk meghagyni és megparancsolni, hogy az említett helvét hitvallású imaház, papiak és iskolák, mivel a fent említett grófok uradalmi telkén épültek és működtek eddig, legyenek tőlük visszavéve, továbbá a lelkipásztorok és az iskolamesterek az artikuláris helyekre legye-
