Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)

A közölt forrásokról

31 ge, a török által végrehajtott igen gyakori betörésekkel szemben az ország biztonsága érdekében őrködő nemzeti védősereg miatt országgyűlési határozat engedélyezte és tette lehetővé a pápai lakosoknak a helvét hitvallás szabad gyakorlását, mindazonáltal, mivel a királyság ezen részeinek a törökkel vívott legutóbbi háború révén bekövetke­zett sikeres visszafoglalása és a keresztény név esküdt ellenségének leverése után az említett Pápa mezővárosa megszűnt végvidéknek lenni, a végvári katonaság pedig, miután legfőképpen az ő kedvükért és javukra lett megtűrt a helvét hitvallás ezen nyilvános gyakorlása, onnan máshová lett vezényelve vagy katonai jellegétől meg lett fosztva, következésképpen, mivel a törvénynek a fentebb idézett 26. törvénycikkben alapként felhozott oka ténylegesen megszűnt, és így ugyanennek a hatása is, a helvét hitvallás vallásgyakorlatának az engedélye és folytatása is meg kell, hogy szűnjön, vagy az artikuláris helyekre125 kell, hogy visszaszoruljon. Mivel pedig végül is a bekövetkező belső mozgalmak126, melyek során ugyanezen hitvallás követői magukat még inkább megerősítették, megakadályozták, hogy a fen­tebb említett, és az akkor uralkodó császári és királyi felség által egy királyi rendelet és magyarázat127 erejével kifejtett törvénycikk tisztességes tartalma kötelező érvényűvé váljon, és ezután egy kegyes királyi nyílt parancs a vallás tárgyában is mindent abba az állapotba rendelt visszahelyezni, amelyben a nemrég lecsillapított mozgolódások előtt volt128, ezért a végrehajtandó dolgok végrehajtását az akkor még tartó, mostanra pedig már régen befejeződött országgyűlés végéig halasztotta. Mivel pedig a legutóbbi pozsonyi országgyűlés 30. törvénycikkének tartalma alapján a közben kiadott nyílt parancsok érvényüket vesztették, és ugyanezen fent említett törvénycikk az ágostai és helvét hitvallású emberek részére vallásgyakorlatukat illetően csupán az 1681. és 1687. évek korábbi törvénycikkeihez nyúlt vissza azokat megerősít­ve, és úgy rendelkezett, hogy azokat a királyi rendeleteket és magyarázatokat kell betartani, melyek ezeknek a tisztes tartalmához igazodnak; továbbá tudott dolog, és a soproni országgyűlés ama 26. törvénycikkéből világosan kiderül, hogy a fent említett Pápa mezővárosban nem másért, csak akkor fennálló határvidék volta miatt lett meg­engedve a vallásgyakorlat, az ok megszűntével pedig a következménynek is meg kellett szűnnie; mindazonáltal egyrészt az épp imént idézett törvénycikk, másrészt a legutóbbi országgyűlés 30. törvénycikke is mindenhol sértetlenül hagyta a földesurak jogát, ezért Felségünktől alázatosan kérvényezték, hogy a feljebb idézett törvények, azonfelül királyi magyarázatok és rendeletek rendelése és helybenhagyása szerint méltóztassunk meghagyni és megparancsolni, hogy az említett helvét hitvallású imaház, papiak és iskolák, mivel a fent említett grófok uradalmi telkén épültek és működtek eddig, le­gyenek tőlük visszavéve, továbbá a lelkipásztorok és az iskolamesterek az artikuláris helyekre legyenek visszarendelve. Ezeknek az alázatos kérésével kegyesen egyetértve, annál inkább is, mivel felismer­tük, hogy ezek az ország törvényeire és a korábbi kegyes királyi rendeletekre és magya­rázatokra vannak alapozva, a fentebb idézett okokat és indítékokat is kegyes figyel­125 Az artikuláris (becikkelyezett) helyek azon helységek, melyek az 1681. évi 26. te. 1-18. §-aiban vannak felsorolva, ezekben szabad a protestánsok nyilvános vallásgyakorlata. 126 A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) eseményeire utal. 127 Nyilván az I. Lipót által 1691. április 2-án kiadott törvénymagyarázatról van szó. 128 Minden bizonnyal III. Károly 1712. július 11-ei leiratára gondol, mely az 1708. február 29-re meghirdetett, majd a pestis miatt június végén feloszlatott, végül 1712. április 3-ra újra összehívott országgyűlés folyamán biztosította a protestánsokat arról, hogy be fogja tartani az 1681. és 1687. évi vallásügyi törvényeket, sérelmeik orvoslására pedig bizottságot fog kiküldeni. A litterae patentes kifeje­zésnek csak többes számú alakja van, de jelentése egyes számú is lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents