Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
24 bármiféle gyakorlásával felhagyni), valamint az imaház, a papiak és az iskolák ezt követő átengedéséről és visszaadásáról ezen folyamodó grófok mint földesurak részére, mivel földesúri telekre lettek építve. Vélemény Az előbb említett folyamodó grófok által felhozott érveket, indokokat és törvényeket összevetve és alaposan mérlegelve Lipót73 itt A alatt csatolt kegyes rendelete74 világosan megmutatja, hogy az említett Pápa mezővárosában a vallás szabad gyakorlása a feljebb idézett 1681. évi 26. törvénycikk révén nem másképp, mint az akkor szomszédos törökök ellen harcoló nemzeti határvédő őrsereg kedvéért lett megengedve, és mivel már megszűnt a határvidék, és ugyanez az eredeti katonaság vagy szétszéledt, vagy más, a törökkel határos végvidékekre költözött, a lakosság pedig teljesen fel lett szabadítva a katonáskodási kötelezettségtől, maga a vallásgyakorlat is megszűnt. Eszerint közismert, hogy más egyéb hasonló, egykor határvidéknek számító helyeken is megszűnt az ilyesféle vallásgyakorlat, ezért ugyanezen királyi kancellária úgy véli, hogy a pápaiak indoka sem lehet erősebb, következésképpen az előbbi érvek miatt [a szabad vallásgyakorlat náluk sem] állhat fenn, és miután az ilyesféle vallásgyakorlat szabadsága meg lett szüntetve, végül részletesebben határozni lehet az imaház visszaadásáról és a folyamodó grófok többi kéréséről is, természetesen mindezt Szentséges Felségtek legfenségesebb beleegyezésétől függővé téve. Bécs, augusztus hónap 19. napján, az 1718. évben. Ugyanezen Szentséges Felségtek legalázatosabb és legodaadóbb [szolgái]: a Magyar Királyi Udvari Kancellária Vanyéczy Illés75 saját kezűleg. Jóváhagyva. Károly76 SAJÁT KEZŰLEG. Ő Szentséges Felsége által kiadatott 1718. november 5-én. 73 Habsburg Lipót magyar király (1657-1705). Született 1640. június 9-én. Eredetileg papi pályára szánták. 1655-ben választották magyar királlyá a pozsonyi országgyűlésen, ugyanitt meg is koronázták június 27-én. Ebben az évben lett cseh király is. 1657. április 2-án lépett trónra, 1658. július 18-tól német-római császár. Meghalt 1705. május 5-én Bécsben. SARA 2001. 311. 74 Az aktában ide csatolva a Lipót császár által 1691. április 2-án és az 1701. [április 9-én] kiadott királyi rendeletek egy-egy nyomtatott példánya található. 75 Vanyéczi Illés (Wanyéczy, Elias ?—1739): a Magyar Királyi Udvari Kancellária tisztviselője. 1701- től írnok és esküdt jegyző, 1715-től iratkiadó és fogalmazó, 1718. március 21-től, tehát az irat kiadásakor is titkár, 1722-től címzetes tanácsos. MÓL, Magyar Királyi Udvari Kancellária. A 79. Index individuorum cancellariae. 1. köt. Wbetű. 76 Habsburg III. Károly magyar király (1711-1740). A pozsonyi országgyűlésen választják meg, koronázása ugyanott 1712. május 22-én. VI. Károly néven német-római császárnak megválasztják 1711. október 12-én, megkoronázzák Majna-Frankfürtban 1711. december 22-én. Meghal 1740. október 20-án Bécsben. SARA 2001. 346.
