Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
118 Esztendőben a’ mi Szabad és Királyi Varasunkban Budán el kezdetendő Commissionak kimeneteléig. Annakokaért tinektek ez Levelünk rendiben erőssen parancsolván kegyelmessen committallyuk és hadgyuk, hogy vévén e’ mi jelenlevő Levelűnket, az ennyiszer emlitett Helvetica Confession lévő Papa Varosának Lakosit a’ mi Királyi Szavunkal meg inteni tudgyátok és tartozzatok, ez iránt, hogy ők a’ mi fellyűl meg irt és immár ő nékiek is Decretaliter ki adattatott Kegyelmes Rendelt- Vegezesünkhöz a’ mi Királyi Kemény reá jók való meg Haraguvásunknak büntetése alatt önnön magokat mindenképpen alkalmaztatni tartozzanak. Ezekután a’ mi Császári-Királyi Kegyelmessegünkel hozzátok kegyelmessen hajlandók maradunk. Költ Bécsben, die 19. Augusti, 1720. CAROLUS manu propria Ladislaus Adamus comes Erdődy episcopus Nitriensis manu propria Josephus Sigray manu propria MAI MAGYAR FORDÍTÁS Főtisztelendő, tisztelendő, tekintetes és nagyságos, továbbá nemzetes és nemes, bölcs és körültekintő [urak], Veszprém vármegye alispánja, szolgabírái és esküdt ülnökei, továbbá főpap, báró, mágnás és nemes urainak testületé, stb., számunkra szeretett híveink részére. VI. Károly, Isten kegyelméből a rómaiak mindenkor felséges választott császára, Németország, Spanyolország, Magyarország, Csehország, stb. királya. Főtisztelendő, tisztelendő, tekintetes és nagyságos, továbbá nemzetes és nemes, végül bölcs és körültekintő, számunkra szeretett híveink! Szintén hívünknek, a főtisztelendő, tekintetes és nagyságos grófnak, Otto Johann Baptist Volkra veszprémi püspöknek mint hasonlóképpen Veszprém vármegye főispánjának alázatos jelentéséből sajnálatos módon megtudtuk, hogy miután ti kegyes rendeletünk birtokában az említett vármegyében lévő Pápa mezővárosunk helvét hitvallásnak elkötelezett lakosait eltiltottátok az imaházukba való belépéstől, és vallásuk ugyanott végzendő nyilvános gyakorlásától, ugyanezen helvét hitvallásnak elkötelezettek akkor tartózkodtak az imaházukba való belépéstől, és vallásuk gyakorlását egy bizonyos magánházban folytatták, azonban ezen napok elmúltával, nem oly régen, nem tudni, mitől vezérelve, önkényesen újra bementek imaházukba, és ugyanott nem átallották folytatni vallásuk nyilvános gyakorlását. Mivel pedig kegyesen elrendeltük, hogy a vallás ügyének egész magyarországi királyságunkban egészen az 1715. évi 30. törvénycikk által a vallás ügyében felállítani rendelt, és az alábbirt folyó év következő november havának 1. napján Buda szabad királyi városunkban működését megkezdő bizottság tevékenységének lezárásáig abban az állapotban kell maradnia és megtartatnia, amiben a legutóbb elmúlt 1719. esztendő
