Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Székely János naplója
Székely János naplója takarják, tűzet pedig füstölni ötször hatszor kell ujjat bé tenni mind addig, mig a’ viz jól ki nem veri. Mihelyt pedig egyszer meg füstöltük az irt módon, másnapra láttuk, hogy szemlátomást apadt, kivált a fél fele. Hanem meg ezen kivül valamely viz és méz szinü be venni való orvosságot is rendelt neki a’ fent tisztelt orvos úr, italyára pedig valamely keserű forma herbatet.44 Ezekkel két hétig oly pontomossan45 bántunk, valamint rendelve volt. Melynek anynyi hasznát tapasztaltuk, hogy a dagadása nagyobb részént el apadt a betegemnek, tsupán a bal lába volt valami kévéssé még dagadt. Az evést alkalmasint ehetett úgy, mint máskori egészséges korába, hanem az ereje nem jött meg néki. Ennek utánna a’ füstölést abban hagytuk, mivel a nagy izzadság miatt és utánna anynyira meg erötlenedett, hogy ejtzakára igen nehezen volt (mivel estve kellett mindég füstölni), és jó reményei voltunk, hogy már meg fog gyógyulni. De ennek utánna ismét meg dagadt, és meg jobban, mint előbb volt. A’kor mihelyt láttuk, hogy újra dagad, mindjárt ismét próbáltuk az előbbi füstőlléssel, de semmit nem használt, és ismét be mentem a fentebb nevezett főő doktor úrhoz. Le beszéltem néki az egészszet a betegem sora felől, a’ki is nékem kevés szóval jelentette, hogy gyogyulhatátlan az betegem. De mivel jelentettem néki, hogy nagyon kivánna még orvosságot próbálni, tsak ugyan pre scribált46 a Miseri patikába47 4 váltó forint orvosságra, a’ mely olyan olaj szinü be venni való orvosságból, melyből minden nap 4 evő kalánnal kellett be venni óra számra, és herbathéból álló volt, de ezek is semmit nem használtak, noha az említett olaj színű orvosságot mind meg itta, a’ herbathéból, a’ mely nagyobbára apróra őszve vágott veres fenyőből állott, majd fele meg maradott. 44 herbateát 45 értsd: pontosan 46 prescribál (latin) = előír, felír 47 A gróf Esterházy Ferenc és Károly által 1757-ben Pápára telepített irgalmas- rendiek (miserecordianusok) patikájáról van szó, mely ma Gránátalma Patika néven működik a városban. KISS 1908. 82
