Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)

Székely János naplója

Székely János naplója

az ember a’ szemeivel sem látott, ha ki jött az eg szine alá. Az ott való atyafijak marasztottak is, hogy el ne indulyunk ily szörnyű veszedelmes idővel, hanem hályunk meg nálok, és én sem akartam semmi képpen el indulni, de fent nevezett bátyám semmi képpen reá nem állott, sőt meg átalkodva el tőkéllette, hogy ha én el nem jövők vele, ö egy maga is el indul. E’kor osztán kéntelen el indultam vele, de oly szerentsétlenűl, hogy minden vigyázásunk mellett is el bódultunk.

Már akkor őrőmőst mentünk volna viszsza Piriire, de nem tudtunk. Hanem egyszer egy posványos érnek neki botlottunk, a’ melyen keresztül akarván menni, én kivált gatya kötésig bele silyedtem a’ vízbe úgy, hogy midőn ki jöttem belőle, a’ gatyám, mint a’ tsont, úgy meg fagyott, és pedig az is tsak egy volt rajtam. A’ tsismám tele ment havas, gyeges vízzel. Még eddig bíztunk, hogy ha egész ejjel kel is mennünk, hogy falut nem érhetünk, de meg tsak talám nem fagyunk, mivel erőnkben és eszünkön vagyunk. De már most meg ijjedtünk, és azt bizonyai által láttuk, hogy ha faluba nem juthatunk (a’ melyet már nem is reménylettünk), minden bizonyai meg fagyunk ezen kegyetlen veszes időbe, ezen vizes, fagyos ruhábá és ezen hoszszu ejtzakába, mint a mely december 24dlken szók lenni. Attól pedig még leg jobban irtóztunk, hogy ha majd a’ midőn halva meg találnak bennünket, azt ítélik felőlünk, hogy részegek voltunk, és azért történt rajtunk ez a’ nagy szerentsétlenség, holott abba tsak leg kevessebb sem volt, és már tsak olyan gondolatok forgottak elmémbe, mint ha a’ vesztő helyre vitettem volna. Midőn osztán nagy sokára a kis piriti sűrűbe akadván útba igazodtunk, és mint a’ halálos veszedelem és annak rettentő félelmeivel küszködök nagy törődve haza jutottunk, de még oda haza az ágyomba is alig tsendesülhettek le a képzelt veszedelemtől okoztatott szivem háborgásai. Ezen történetből azt tanulyátok meg, fijaim, hogy midőn hold világ sem szolgál, nagyon esik a hó, és hordja a szél, ki ne indulyatok menni másik faluba.

76