Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Székely János naplója
Székely János naplója kárt tehetnél, hogy akkor osztán a’ betegség miatt többet ne mulassál, mint a’ mit az illendőn felyül valamit dolgoztál. lldlk: Ha akár munka, akár más állapot miat fel hevültél, hideg vizet, sem bort ne igyál, mint máskor szoktál szomjúságtól tselekedni, hanem ha nem kapsz lágy forma italtt, a’ hidegből egy egy kítsint háromszor négyszer végy a szádba mig lassankint a szomjúságodat el oltja. Hasonló képpen hidegről melegre, melegről hidegre oltalmaz- kodjál menni hirtelen és ruha nélkül, mert mind ezek igen ártalmasok, sőt néha halált szülők. 12dlk: A’ magad sorsával meg elégedő, szeléd, nyájjas, vidám s magát kellemtető gondolkodású iparkodjál lenni, melynek éltedben leg több hasznád vészed, és e’ világi boldogságodnak a nagyobb része ez lészen. Azt midőn látod, hogy mások náladnál világ szerént boldogabbak vagy szerentséssebbek, leg kevessebbé se hadd magadat meg szomorodni, sem a’ szerentséjek el érésére mód nélkül ne törekedjél. Szived meg nyugtatás véget hasonlítsd sorsodat sok náladnál boldogtalanabbakhoz. Azt meg is hiheti minden, hogy meg nyugodt szív és meg elegedő elme nélkül senki tőkélletes boldog nem volt és nem is lesz soha. Ditső és boldog emlékezetű Corvinus vagy Hunyadi Mátyás királyunknak egy kapás szegény emberrel való beszélgetése versekbe szedve. Egy király utazván egy mezzőn meg szállott, Egy parasztal, ki ott kapált, szóba állott. Jó ember, serény vagy - mondja — a’ munkában, Izzadásod béri mi lehet napjában? 73
