Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Székely János naplója
Székely János naplója 14. ) Ezen veszedelmes időnek pontjában Voltam a Pázmándi15 Szent Eclesiában, De ez oly szerentsés volt többek sorában, Hogy tsak edgy chollerást sem látott magában. 15. ) Nékem sokszor kellett Pérre16 által menni, A’ szenvedők körül tisztemet meg tenni, Vigasztaló Atya is kívánván lenni, Mondhatom keveset lehetett pihenni. 16. ) Egy nap sebességgel hogy által vitettem, Jól lehet magam is borzadtam, reszkedtem, Szintén tizen nyoltzal tisztemet végzettem, Ezek közül az nap nyoltzat el temettem. 17. ) Más nap húszon ketten ismét meg halának Pusztítása miatt e’ rut nyavalyának Úgy, hogy az emberek oly készen valának, Koporsot is tsinált némelyik magának. 18. ) Minden hatodiknak sírba kellett szálni, Bár nehéz volt nékik e’ világtól válni. Oh, de mit lehetett ellene tsinálni? Keserves volt ennek ostromját ki alni. 15 Pázmánd népes község Fejér megyében, református egyházközsége a pápai egyházmegyéhez tartozott. 16 Megjegyzés a lap alján: Pér a Pázmándi Szent Eclesiáinak Filiája. Tóth szerint 1794-től lett Pázmánd leányegyháza. Korábban, a XVII. században és XVIII. század elején lelkésztartó gyülekezet volt, de 1711 után papját elüldözték, templomát elvették, s csak a türelmi rendelet után nyerte vissza vallásgyakorlatát. TÓTH 1927. 80-81. Az üldöztetés évtizedeiben a reformátusok Banára jártak istentiszteletre. HUDI et al. 2002. 313. 61
