Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Székely János naplója
Székely János naplója Mint gondos méh kasra télre élést raktak, Hogy magok élik el, ahoz bátran bíztak, Több esztendőkhöz is jó reményei voltak. Azonban rájok fújt a pestisnek szele, Képzelt boldogságok tőlők meszsze kele, Panaszszal mernie szemek, szajok tele, így bán most a’ világ az emberrel vele. Az őt ezer után hatodik ezernek, A’ leg roszszabb része most elő embernek, Jutott a’ részére, mint kit kötve vernek, Nyög s retteg, mint hátán hánykodo tengernek. Sok jó testvér az ő kedves testvérjével, Mint az oszlop az ő szép épületével. Mint a’ hármas kőtel bir rá tett terhével, Úgy mindent ki bírtak egymás erejével. De ezt a’ gyönyörű szép egyességj eket, A’ melyei edgymásnak vidítták szíveket, Mint a jég a kerti friss veteményeket, Úgy a dühös pestis fel dulá ezeket. Sok jó édes atya felserdült fijához Bizott, mint vénsége gyámolitojához, Bízott, a’ késeri el ötét sírjához, Most sírva késeri por édes annyához. Ezer nyoltz száz harmintz edgyet hogy irának, A dög miatt vének, ifjak hullának, Sok szemek keserves kőnyet hullatának, Ilyen gondolatok szivembe valának. A collerás pestises esztendő után következett 1832dlk esztendőbe janu- arius második napján való vélekedésem. 56
