Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A napló és írója
Nemes Székely János, a naplóíró lók, emlékiratok, hanem közvetlenül a nemesi község és a vele összeforrott református egyházközség adhatott mintát, hiszen több alkalommal mindkettőnek elöljárója volt. Az eredetét a XVII. század elejéig visszavezető csöglei református egyház már nemzedékek óta hasonló méretű jegyzőkönyvet használhatott anyakönyvezésre, az egyházi körrendeletek, s feltehetőleg a presbitériumi ülések döntéseinek feljegyzésére.71 A dunántúli református egyházkerület 1808-ban minden lelkésztől elvárta, hogy megírja az eklézsiája rövid történetét.72 A feladatnak a helyi lelkész is eleget tett, s 1613-tól kezdődően összeállította az ekkor közel 900 lelkes gyülekezet prédikátorainak névsorát.73 A református egyházzal szorosan összefonódott nemesi község a XVIII. század óta. szintén jegyzőkönyveket vezetett a testületi ülésekről, hatósági körrendeletekről és bírói számadásokról.74 Székely elöljáróként, illetve több alkalommal választott bíróként belülről ismerte a községi adminisztrációt. Több, a gyakorlatban is hasznosítható vármegyei körrendelet (kurrens) szövegét naplójába is bemásolta. Az írásbeliség a csöglei nemesek számára a XVIII. századtól kezdve felértékelődött, hiszen az 1710-es évektől a nem közismert családoknak oklevekkel vagy tanúvallomásokkal kellett igazolniuk nemességüket, s a református egyháznak is hasonló módon kellett megvédeni jogait (így szabad vallásgyakorlatát) a történeti érveléssel fellépő katolikus egyház képviselőivel szemben 71 A fondjegyzék szerint a csöglei református egyházközség vegyes iratai 1569-től, az anyakönyvek 1730-tól, az iskolai iratok 1800-tól, a presbiteri jegyzőkönyvek csak 1877-től maradtak fenn. A fond terjedelme 1950-ig 2,55 ihn. V. ö.: LADÁNYI 1976. 109. A részletesebb leltár szerint az első vegyes anyakönyv 397 oldalas, s az 1730-1761 közötü időszakot öleli fel. A szétesőfélben lévő körrendeleti jegyzőkönyv az 1785-1835 közötti időből maradt fenn. DREL III. 42. A Csöglei Református Egyházközség iratai. Parragh Árpád református lelkész iratjegyzéke. Csögle, 1971. október 10. 72 DREL I. La. Egyházkerüleü jegyzőkönyvek 1807. No. 32. Az egyes eklézsiatörténetek Tóth Ferenc pápai kollégiumi professzor felszólítására készültek megadott szempontok alapján, melyeket többségében 1808-ban adtak le a prédikátorok. Tóül a dunántúli gyülekezetek történetének megírását tervezte, de tervét nem valósította meg. 73 A csöglei református egyház történed feljegyzéseit Némethi Jonathán készítette el 1808-ban. TÓTH 1927. 25. 74 A község közigazgatási iratai nem maradtak fenn a XVIII. századból, de a fenti irattípusok vezetése kötelező volt. HUD1 1999. 21
