Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A napló és írója
Nemes Székely János, a naplóíró (főnemesek, polgárok, egyházi és világi értelmiségiek) kiváltsága maradt48 A XVIII. században a mezővárosi cívisek körében is hathatósan terjedt az írásbeliség, a falvak népe azonban túlnyomórészt írástudatlan maradt. A mezővárosok jegyzői kéziratos krónikákban rögzítettek az eseményeket.49 A veszprémi, pápai mezővárosi polgárok a XVIII. század második felében már üzleti, családi feljegyzéseket készítettek, ami nem okozott nehézséget, mert városi tisztségviselőkként az írásbeli adminisztrációban is megfelelő jártasságra tettek szert. A földes- urakkal folytatott perek, nemességigazolási eljárások szélesebb körben tudatosították az írásbeliség fontosságát és formálták a történeti érzéket.50 A dél-alföldi (vásárhelyi) tanyásgazdák a XVIII. század utolsó harmadában már gazdasági naplót, számadáskönyvet vezettek, melybe a földműveléssel, állattenyésztéssel kapcsolatos adatokat is feljegyezték.51 Zemplén megyében, a Hernád alsó szakaszán, Külsőböcs faluban élő féltelkes jobbágy, Gyüker József (1799-1868) élete alkonyán, 1865-1866 táján öntötte krónika formájába visszaemlékezéseit, amelyből „egy XIX. századi paraszti közösség életének körvonalai bontakoznak ki. ”52 Gyüker krónikája legközelebbi rokona Székely János naplójának. Régiónk mezővárosi lakosai közül először a Pápán élő „beteges” Martonfalvay Imre deák írt naplót 1555-ben, majd visszaemlékezést 1585-ben.53 Sokáig egyik téren sem akadt követője. A veszprémi iparoscsaládból való, messze elszármazott Keresztesi József (1748-1812) 48 Az irodalomtörténet mind a mai napig csak az esztétikai értékű naplókkal foglalkozott, a XIX. századi paraszti naplóírók, autobiográfusok és emlékiratírők tevékenységét meg sem említi. 49 BÁLLÁ 1856., TARI 1977., PAP 1987., KOVÁCS 1995., HUDI 1996., LICHTNECKERT 1996., TAKÁCS 1997. 50 Ezt mutatja pl. a Dunántúli Református Egyházkerület 1774. évi leírása, amely bizonyos szempontból „példatára” a reformáció-ellenreformáció nagy lokális konfliktusainak. HUDI et al. 2002. A polgári nemzeti idenütás részét képező „történed érzék” kialakulásáról GYÁNI 2000. 106., 106-113. 51 SZENTI 1987. 24. 52 VARGA 1964. 453-454., az idézet: 454. 53 MARTONFALVAI 1881., MARTONFALVAY 1986. A korai önéletírásokról MÁTÉ 1926. 18
