Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A befogadó közeg
Nemes Székely János, a naplóíró 4. sz. táblázat A csöglei nemesi közbirtokosság jövedelme a XIX. század első felében Sorszám ÉvÉvi átlagos tiszta jövedelem ezüstforint krajcár 1. 1812 20002.1836 359216 A 153 tagú nemesi közbirtokosság vagyonát 1836-ban 110 hold belső fundus, 650 hold szántó, 376 kaszás rét, 350 hold erdő, 957 hold legelő és a nemesi jogokból származó haszonvételek alkották. Az évi boltárenda 30 ezüstforint 36 krajcárt, a mészárszéké 100, a kocsmáé 300 ezüstforintot tett ki. A Marcalban való halászatért 20, a nádlási jogért 60 ezüstforintot fizettek a bérlők. A falu önkormányzati hatalmát a református birtokos gazdák gyakorolták: a felnőtt férfiak közgyűlésen döntöttek a helyi törvényalkotást, gazdálkodást, községet érintő legfontosabb kérdésekben.41 A közgyűlés választotta meg a 12 tagú elöljáróságot (bírót, elöljárókat, esküdteket), akik a végrehajtásról, a falu tényleges igazgatásáról és a bíráskodásról gondoskodtak. Az elöljáróság jogköréhez tartozott a letelepedési engedélyek kiadása, Az egyes tisztségviselők készpénzfizetést kaptak, s hivatali idejük alatt a közterhek (pl. közmunkák) alól is mentesültek. Az 1838-ban takarékossági céllal végrehajtott fizetésrendezés szerint a helység bírája, az elöljárók, a kurátor, a két esküdt (kisbíró), a két egyházfi fejenként 15 váltóforint, a két strázsabíró 8 váltóforint évi fizetést vehetett kézhez. A birtokjogot érintő hivatalos eljárásról (pl. végrendelet, örökösödési osztály, móring) oklevelet állítottak ki, melyet a község hivatalos pecsétjével és aláírásaikkal erősítettek meg. A helyi érvényű hiteles- helyi tevékenységet még az 1848 utáni négy évtizedben is folytatták. A vallásilag homogén nemességnek köszönhető, hogy az egyház- község és falusi önkormányzat szorosan összefonódott. Ezt bizonyítja többek közt az a helyi szokás, hogy a lelkész eltért a hivatalos formulától, s az 1828-tól vezetett házassági anyakönyvi másodpéldányokban 41 Csögléről nem maradt fenn falutörvény, a szomszédos Adorjánháza viszont 1778- ban és 1789-ben is rendtartást alkotott. Közzétéve HUDI 2002. A vármegye 1814-ben, 1826-ban és 1846-ban egységes szabályozta a nemesi községek és közbirtokosságok működését. Ezeket részben közöltük. HUDI 1999. 15
