Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Székely János naplója
Székely János naplója alatt.181 Ma pedig, Istené légyen a ditsőség, óriási lépéseket tesz el veszett fénye viszsza szerezésére, és az előbbeni volt elő petsétjét máig is használya, melyen van edgy élő fa és edgy togatus ifjú ki vágva. Itt van még a Tapoltza forrás, a’ mely bőv vizével mint cdgy 24 malmokat hajt, mig a’ Martzal vizébe szakad. Palota Mátyás királynak volt kedves mulató helye. Itt ehez közel van a’ Kikeritó, mely faragott nagy kövekkel van ki rakva az ország ut parton,182 a’ mely Toldi Miklós vezérlese alatt épült. Itt van Nagy Váson, mely Kinisi Pálnak, Mátyás király fő generálissának hazája és mauzóleuma, a’ holott még ma is láttzik ki faragott formája és az ő baj vivő társáé, Dragfi Bertóké az ö puszta várába, a’ mostani uraságnak, gróf Zitshinek kantzelláriájába. Láthatni ott az ő ingét is, a’ mely vas karikákból áll, és igen remek munka. Itt vagyon Szent Gál is, melyet is még lso Szent István királyunk vadászi donátioval183 ajándékozott meg. Itt vagyon Szent István nevezetű falu is, a’ hol is lakott némelykor Szent István királyunk. Közel van ehez Szent Király Szabadja, mely is Szent István királyunknak majorja volt, mely szerént szolgált néki Szent Gál vadakkal, Szent Király Szabadja pedig eleséggel.184 Itt közel láttatik meg a Somló hegye is, jó bor terem rajta, hajdan Bakats famillia lakta, a’ ki is ma Erdődi gróf familliáé. Itt van még Csesznek vára is, akit törők építhetett. 181 A pápai reformátusok szabad vallásgyakorlatát 1752-ben szüntették meg. 1752- 1783 között a közeli Adásztevelre jártak iskolába és istentiszteletre. Ezt az időszakot az egyháztörténet a “száműzetés korának” nevezi. KIS 1896. 63. 182 A ma is látható völgyzáró gát a 8. sz. főútvonal mentén, Öskü község határában, melynek római kori vagy középkori eredete máig vitatott. Leírása 1864-ből NAGY 2000. 146. 183 donatio (latin) = birtokadománylevél; a szentgáli királyi vadászok elsőként I. Károlytól kaptak privilégiumlevelet 1328-ban. MAGYAR 1984. 106. 184 A falut az 1370-es évekig Szabadi néven említették, rá vonatkozó oklevelek a XIII. századtól maradtak fenn. Lakói királyi szolgálatban álltak, ennek köszönhették szabadságukat. VERESS D. 1998. 26-27. 139
