Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)

Székely János naplója

Székely János naplója

magába veszi,164 onnét mind addig megy, mig végre Orsovánal a’ magyar határokat el hadja.

A Magyar ország álló tavairól.

Álló tavai három van Magyar országnak. lso: Balaton Szala vármegyében és Somogy között, melynek hoszsza kilentz mérdfőld, széli Foknál165 kettő, egyebütt kevesebb. 2dlk a Fertő Mosony és Sopron vármegyék között, hoszsza 4, szélessége pedig két mértfőid. 3dlk a Palitsi tó Báts vármegyében, melynek kerületi három mért föld.

Magyar ország négy kerületekre osztatik el, úgy mint: Duna mely- éki, a’ mely 13; Dunántúli, mely 11; Tisza melyéki, mely 12; Tiszán túli, mely 16 vármegyéket foglal magába.

A Duna melyéki kerületbeli vármegyék igy következnek: Posony, Nyitra, Trentsin, Árva, Liptó, Turotz, Zojom, Bárs, Komárom, Hont, Nógrád, Pest Pilis Solt, Báts Bodrog.

1. ) Poson vármegye az austriai határokon van, melynek fő városa Poson, mely királyi város. Itt szokták már most a’ királyokat meg koronázni.

2. ) Bars vármegyében nevezetes a kőrmötzi bánynya helyek. Kitsiny a’ város, két templom van benne. Itt a bánynya kamara és a’ pénz ház, ide takárják a’ helyekből fői ásott értzeket. A királynak kilentz bánynyászsza van benne. Léva, O Bars tsekély mezző városok. Kis Tápoltsan166 a’ vármegye gyűléséről hires. Nagy Sarló mezző város, vizei Garam és Nitra.

3. ) Komárom vármegyébe leg első város Rév Komárom a’ két Duna torkolatjánál. Gazdag magyar kereskedők lakjak, a’ reformátusoknak szép gimnasiumjok van benne, tsak a’kár, hogy olyan helye van, a’hol a’ főid indulás leg siralmassabb károkat szók tenni. Nevezetes itt

164 A Tisza Titelnél folyik a Dunába.

165 Fokszabadi község Veszprém vármegyében, a veszprémi alsó járásban (1837). Nagyobbrészt a veszprémi káptalan, kisebb részt a veszprémi püspök birtoka.

166 Kistapolcsány község Bars vármegyében.

135