Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Hunkár Antal visszaemlékezése

horvát őrnagy, és jelentik a nádornak Jellachich abbeli sajnálatát, miszerint ő igen szívesen udvarolna ő császári herczegnél. de tisztjei őt odamenni nem engedik.

S erre a nádor, mint egy színész, felhorkanva, kezét magasan felemeli, és azt mondja a két horvát tisztnek: „Sagen Sie Ihren General, dass ich diese schändliche That fürchterlich rächen werde”436 - és a hajóskapitány felé fordulva „nach Kenese”437 - kiáltja, hol a liintók már reája vártak. Innend elment Budára, s onnand éjjel 2 lovas postán felszökött Becsbe,438 s arra egy országos kiküldöttség lefoglald minden irományait, melyekből hazaárulása világosan kisült.

így' azon javallata, mely szerént Bécsből 50 000 ember küldessen Magyarországra, Pesten egy vérbiróság az érdekelteket büntesse, és úgy állítja helyre a megzavart békét. De még azt is megtudá az ország, hogy midőn a miniszteri tanácsban a ráczok ellen katonaságot vagy más érdekeset rendeltek, ő azt azonnal a maga aláírásával a postára küldé, de éjfélkor a leveleket a postáról visszahozatta, és azok felbontatlan nála megtaláltattak; valamint az is már ennek előtte szembe tűnt. hogy midőn minden felől környékezte a hazát veszedelem, ő akkor is délután mindennap reáért a várkertjében tekézni.

Én azonban a kormánytól parancsot vevék, mely szerint az egész bakonyi népet mint guerillákat439 talpra állítsam, de megvallom, ennek nem engedelmeskedtem, mert ennek sikertelenségét már egynéhány hónap előtt tapasztaltam. Ugyanis julius hónapban ifjú Nugent béütvén 3 ágyúval és 1800 horváttal Nagykanizsára, Vidos József vasmegyei kormánybiztos és gróf Battyány Károly Zalából öszveállva, 23 000 fegyvertelen népet öszvecsődítettek, kikkel midőn Nugent meg kelle semmisíteni, egy ágyulövésre népük mind elfutott, hátra maradván Vidos és Battyány és egy-két segédjük, és azzal Nugent szép csendesen visszavonult Horvátországba.

De azalatt a kanizsaiak másnap regvei egy hátramaradott kicsi, csak 70 emberből álló csapatra bukkanván, ámbár szegény horvátok a fegyvert letéve pardonért könyörögtek, mind egy szálig leöldösték. Én ezek szerint az országnak hasztalan költséget okozni nem akartam, mert a Bakony úgy sem vala strategikus pont, minthogy mind a két pártbeli erő mindig csak Komárom körül pontosul!. Mi történt volna tehát majd annyi szűrös fegyvertelen és ágyú nélküli emberrel a síkon, midőn Windischgrätz bejött ama jól szervezett seregével? Elszéledett volna a sok ember, amerre futhatott, és a vidéket csak rablásnak tettem volna ki.

Deczember vége felé ismét sürgeté a kormány a Bakony rendülhetetlen népének talpra állítását, és még pénzt is küldött hozzá.440 De már akkor a német had Mosonyba érkezett; hogy tehát pro forma vakunit látszassam tenni, négy egyént megbíztam azok alakítására, de biz azok már nem boldogultak.

436 Mondja meg a tábornokának, hogy ezt a gyalázatos tettet borzalmasan megbosszulom, (német)

437 Kenesére (német)

438 István loherceg 1848. szeptember 23-án ment Bécsbe, ahol lemondott nádori tisztéről.

439 guerilla (olaszból) = harcos

“° Az OHB elnöke december 16-án kelt rendeletében sürgette a nemzetőrség mozgósítását, népfelkelés és gerillacsapatok szervezését. IV. 101. b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 1848. Nr.

2879.

95