Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Hunkár Antal visszaemlékezése

Továbbá, mikor az ország bírói hivatal megüresedett, gróf Széchényi Ferenc főispán111 és septemvir112 (a mostani hires Széchényi István atyja) eszébe vévé, hogy jó volna ezen hivatalt elnyerni. Ily gondolatra vetemedett. Amint mondám, a nádor majdnem mindennap meglátogatá az Orczy-kertet; Széchényi árkust nyit, és maga aláír százezer forintot, felszólítva több nagy urat aláírásra oly végre, miszerint nádorunk tetézett nagy érdemeiért nem tehetnének szebb lépést, mintha megvennék ama kedves mulatóhelyet, az Orczy kertjét, és annak birtokával őt megörvendeztetnék. A nádor ezt megértvén, főudvarmesterét azonnal Pestre küldi Széchényihez, azon kéréssel, hagyna fel ilyen jó akarattal, mert ő abban semmi esetre részesülni nem akar. Ez, amint mondám, mind a diaeta előtt történt, és ahogy Széchényi Ferenczet a nádor, úgy az ország még II. József idejéből isrneré, midőn ő akkor Schuh- und Strümpfben113 járt, annak halála után pedig még falun is mindég magyar köntösben.

A világ ezen cselt részint megvetette, részszerént pedig nevette, hogy Széchenyi az édesen hízelgő és az országbírói hivatalt ily alávaló utón megvásárlani igyekező ravasz ember még a nádornak sem kell, mert csakugyan nemsokára Ürményi József114 neveztetett ki judex curiaenak115 az ország tökéletes megelégedésére, és csakhamar diaeta lévén az ország gyűlésére összetolongó uraknak nagy neheztelésére lön Széchényinek ezen furfangos lépése, és amint feljebb megirám, hogy Nagy Pál Király József káptalanbélit püspökké tévé,116 úgy csak nemsokára Széchényi Ferencz is ily fortélylyal kívánt élni, de még sem sikerült, és az egész ország megvetését aratá. Mert egy bizonyos alkalommal a felső tábla egyik ülésében báró Vay Miklós117 tábornok egy igen éles szavazatában elmondá, hogy mily veszedelmes vala sok külföldi hatalmasságnál, midőn a hivatalokat per charos et charas118 osztogatták, pedig, amint tapasztaltuk (és itt Széchényire tekintett), nálunk is vannak, kik egy országbírói hivatalért 100 és több ezer forintot is adnának, etc119.

És lön egy általános gúnyos nevetés; erre Széchényi lesüti fejét, és sessio után, mint Király tévé, egyenesen a császárhoz mene, sírva panaszolja baját és a rajta történt gyalázatot, hozzá hazudván azt, mintha Vay azt mondta volna, hogy Őfelsége képes lenne a hivatalokat pénzért is eladni. A Felség, a ki valóban jő, kegyes és,

111 Gróf Széchenyi Ferenc (1754-1820) 1798-1811 közötti Somogy Vármegye főispánja, 1799-től a Hét- személyes Tábla elnöke, 1802-ben a Magyar Nemzeti Múzeum és a nemzeti könyvtár megalapítója; 1807- 1811 között Vas Vármegye adminisztrátora. 1811-ben szembetegségére hivatkozva minden hivataláról lemondott, s ezután csak családjának élt. SZINNYEI XIII. Bp., 1909. 494-498. FALLENBÜCHL 1994. 95., 107.

112 septemvir (latin) = a Hétszemélyes Tábla tanácsosa, bírája

115 cipőben és harisnyában (német), vagyis osztrák viseletben

114 Báró ürményi Örményi József (1741-1825) váli és agárdi (Fejér vm.) birtokos, 1802-1825 között Fejér vm. főispánja, 1806-tól országbíró. SZINNYEI XIV. Bp., 1914. 693-695. FALLENBÜCHL 1994. 76.

115 judex curiae (regiae) = országbíró (latin)

116 Ógyallai Király József (1736-1825) 1805-től esztergomi kanonok, 1807-ben az esztergomi káptalan országgyűlési követe, október 30-tól pécsi püspök. SZINNYEI VI. Bp., 1899. 222-224.

117 Báró vajai Vay Miklós cs. k. dandártábornok 68 évesen, 1824-ben hunyt el; fia, báró vajai Vay Miklós (1802-1894) Zemplén vm. országgyűlési képviselője, koronaőr, udvari kancellár. SZINNYEI XIV. Bp., 1914.1011-1013.

118 per charos et charas = kegyenceik és kegyencnőik közvetítésével (latin)

115 A latin et cetera (= satöbbi) rövidítése.

46 —