Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Források a Hunkár-család történetéhez
A márczius hava a magyar nemzet történetében mindig nagy horderővel birt. 1848. márczius 15-én tört ki a szabadságharc, 1919. márczius 15-én tört ki a magyar nemzetet gyászba boritó kommun.636 Az én életemben is nagy esemény [március:] 1920. márczius 15-én neveztettem ki s 1921. márczius 15-én iktattattam be főispáni székembe s most 1922. márczius 14-én távozom. Midőn ezt teszem, elgondolom, hogy két év egy nemzet történetében semmi, de két év az ember életében valami, s két év a forradalmi időben nagyon számottevő idő. A nemzetgyűlés ez idő alatt nyolcz minisztériumot őrölt meg. Én most, midőn a főispáni székből távozom, felemelt fővel tehetem ezt, mert érzem, hogy kötelességemet teljesítettem. (Helyeslés, úgy van) Nem mulaszthatom el, hogy a tekintetes törvényhatósági bizottságnak azért a nagylelkű támogatásáért, melylyel irántam volt, őszinte köszönetét ne mondjak. Köszönetét mondok e nemes vármegye tisztikarának, akik lankadatlan buzgalommal, őszinte önfeláldozó kitartással, az élet nehézségeivel hősiesen küzdve, éjjelt is nappallá téve munkálkodtak - engem támogatva -, hogy két évi főispáni működésem alatt a vármegye kormányzásának és közigazgatásának munkáját sikeresnek lehet mondani. Méltóztassanak összehasonlítani az én idejövetelemkor! állapotokat és a jelen állapotokat és nem titkolhatjuk el a jobbulást, az előhaladást. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Ennek az én munkámnak a jutalmát is megkaptam azokban a szép baráti, elismerő szavakban, melyeket a törvényhatóság nevében Kránitz Kálmán püspök úr Öméltósága hozzám intézett; de még egy óriási kincs is van [a] kezemben, az a népes aláírás, az a felirat, melylyel barátaim, a törvényhatóság tagjai írtak alá és óhajtottak a minisztériumba küldeni, hogy állásomban maradjak meg. E felirat nem ment el, és e felett az én örömem nagy, mert igy életem legszebb kincse gyanánt itt marad [a] birtokomban. Ez mindig kincs lesz kezemben, mert látom, hogy az önzetlen hazafias munkának meg van a jutalma. Hálás köszönetét mondok azoknak a barátaimnak, akik e mozgalomban részt vettek. Most búcsúzom a törvényhatósági bizottságtól, de nem távozom e nemes megyéből. (Helyeslés, éljenzés) Itt én, mint közkatona tovább fogok szolgálni. Ezt a háborút, ezt a veszedelmet az országra mi indítottuk, nem közvetlenül mi, hanem ez a nemzedék; ezt az országot nekünk kötelességünk visszaállítani és visszaadni a mi gyermekeinknek. Őszinte köszönetemet és üdvözletemet fejezem ki a tisztviselői karnak s arra kérem, hogy utódomat épugy támogassák, mint engemet. (Lelkes helyeslés) FORRÁS: VeML 401. a. Veszprém Vármegye Törvényhatósági Bizottságának közgyűlési jegyzőkönyve, 1922. március 14. Gépiratos kézirat. 636 helyesen: commune (francia) = kommun, itt: tanácsköztársaság, melyet 1919. március 21-én kiáltottak ki. — 287 —
