Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Források a Hunkár-család történetéhez
Fő ispán urnák a’ haza szent nevében lelkes szavakban tolmácsolt ebbéli felhívását a’ jelen volt összes megyei közönség kitörő őszinte örömmel osztva egészen magáévá tette, ’s a’ veszély napjaiban a’ segélyhozás helyett el- és félre vonulni ’s legfellebb nagy szavakban áradozni szokottak ajkairól itt ott elhangzott, nem is az egész tiszti kar, hanem meg nem nevezett egyesek irányában nyilvánult törpe bizalmatlanság ellenében telyes és osztatlan bizodalommal egy szív- és lélekkel kéretett fel ismételve az összes tisztikar hivatalának folytatására. Azonban első alispán ur, kit örömmel és szeretettel birt mindig, és csak fájdalommal veszített volna el a’ megye, ismételt kívánat után is szilárdan és határozottan kijelentette, hogy ámbár személye iránt ezúttal nyilvánult közbi- zodalom magasztos érzelmekkel tölti el kebelét, ’s azt igen is nagyra becsülve ’s tellyesen méltányolva benne hosszas hivataloskodása alatt e' megye részére tett fáradozásinak legszebb jutalmát szemléli, de vissza vonhatlanul adott szavánál fogva most már hivatalát a’ többszöri lemondás után választás utján az előzményeknél fogva, nem csak kormány biztosi parancsra folytathatja, mire főispán és kormány biztos ur nyíltan és határozottan kijelentette, hogy kormánybiztosi teljhatalmánál fogva parancsolja: „miszerint első alispán ur hivatalában megmaradjon”, mit a’ megyei közönség osztatlan örömmel fogadván első alispán ur székét újból elfoglalta. Érmek folytában az összes megyei közönségnek egyhangú kivánatára. főispán ’s kormánybiztos ur az összes tisztviselői kart, valamint a’ jegyzői, levéltári, számvevői hivatalt, úgy nem külömben az árva és biroi számadásokat visgáló állandó válaszüná- nyokat, rendszerinti mérnököket, orvosokat, sebészeket, várnagyot és Írnokokat megerősítvén főispán nyíltan kijelenté, hogy azon esetre, ha bármelly tisztviselő ellen is hozzá adatokkal indokolván fog beadatni, ’s az kellőleg bepróbáltatik, azt hivatalától nyomban elmozdítandja, az igazság gyorsabb kiszolgáltatása tekintetéből rendes peres ügyekben bíráskodó helyettes alispánnak főispán ur előteijesztésére a’ köztiszteletben álló Szakonyi István ur választatott el közakarattal. Tiszteletbeli tisztviselőknek pedig, jelesen tiszteletbeli aljegyzőknek Kenessey Károly, Noszlopy Tamás tiszteletbeli alügyészeknek Kupricz Sándor, Végh István, Mányóky László, Gaál Péter, Pap Dénes, Karácson János, tiszteletbeli orvosoknak Rock János, Sáy Sándor, Ferenczy Alajos, Alstetter Móricz, tiszteletbeli sebészeknek Eigner Ignácz, Jókuti János, Szebenyi Imre, Stern József, tiszteletbeli mérnököknek Márton Jósef, Vezerle Antal, Szép Gábor, Szeles Józef, Devecsery István, tiszteletbeli eskütteknek Szigli Jósef, Simon Rudolf, Radó Leander, Oszlányi Pál, Bíró Sándor, Kovács Elek, ifjú Osváld Sándor, Horvátit Sándor, Mlinarik Jósef, Kenessey Sámuel, Dobner Jósef, Gyalokay Ferencz, Pető Péter, Czerhák Károly, Molnár Lajos, Molnár István és Csajágy János, Bokrossy Antal neveztettek ki főispán ur által. Kik pedig az utibiztosi hivatalokat elnyerni óhajtják, utasítatnak, hogy folyamodványaikat főispán ’s kormánybiztos úrhoz hova hamarább adják be. Az ekként megerősített tisztviselői karból Rosos István első alispán, Kenessey Antal 2- alispán, Szakonyi István helyettes alispán, Cseresnyés István, Szakonyi Lajos, Takó Miklós, Koller Ignácz fő-. Saáry László, Gombás Mózes, Huszár Pongrácz, Hunkár Mihály, Fodor László, Fodor Lajos, Mlinarik László, Martonfalvay Elek, Csirke Károly, Kolossváry Sándor, Horvátit Ignácz szolgabíró; Kun Sándor fő-, Késmárky Jósef 1— al, Szalatkay György 2- aljegyző, Hénes János, — 238 —
