Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Források a Hunkár-család történetéhez
haza’ szolgálatára fel nevelhesse, a’ Királyi Táblán szenvedöleg ellenök folyt pereiket egyesség uttyán pénzbeli áldozattal is bé végezhesse és őket azután a’ megye szolgálatára át adhassa. De ezen kérés mind nem használt, fel kelle esküdni, és334 ő még is harmad napra a’ vice ispányi hivatalról Írásban le mondott, és fel tett czélját folytatá annyiban, hogy a’ pereket tizennyolcz ezer forintban tellett egyességgel szerentsésen be végzé, másfélül pedig mind a’ két fel peres a’ megyében szolga bírói hivatalt viselt, mellyröl Veszprém Vármegye bizonyságot adhat. Midőn pedig eöccsei emberkort érve házasságra is alkalmatosak lőnek, és maga már a 64-dik évben lépne, a’ sok munka és fáradság által nyugodalmat óhajtana, hogy a’ gazdaság is együtt maradjon, minden vagyonát nékik örökösen által adta, azért is, hogy fáradságának gyümölcsét eképpen még éltében élvezhesse, meg Ígérvén még azt is, hogy házasodni többé nem fog, nehogy özvegy vagy gyermek által nékik alkalmatlanság szereztessen, a’ mint is, midőn eképen szerzett vagyonukat a’ bé mutatott bizonyságok hites vallomása szerint magok hatalmával kormányozták, ugyan azon évi October hónapon mind a’ ketten szerencsésen meg is házasodtak. Ez volt tehát az a’ lánczolat, mellynek erejével Hunkár Antal a’ két felperes jövőjét biztositni és mint jóviseletüket, mint pedig eránta mutatott határtalan bizo- dalmukat és hajlandóságukat még éltében atyafiságosan jutalmazni törekedett. FORRÁS: VeMLXIII. 9. A Hunkár család iratai, 1847. sz. n. Eredeti, autográf. 44. Veszprém, 1848. január 17. Veszprém vármegye Hunkár követi visszahívását szorgalmazó közgyűlésének jegyzőkönyve Ezer nyolcszáz negyvennyolcadik esztendei Januarius 17-edik napján nagyméltóságú Szolgaegyházi Marich István Dávid urnák, ő császári királyi apostoli felsége kamarásának és valóságos belső titkos tanácsosának, ezen megye főispánjának elölülése alatt jelen lévén Pulyai Rohonczy Ignác nemes Sopron megyei főispáni helytartó, Eörményesi Fiátlr Ferenc császári királyi kamarás s magyar királyi helytartó tanácsi tanácsos, Korizmics Antal királyi táblai főpap, Kocsi Horváth Sámuel királyi tanácsos, Szentkirályszabadgyai Rosos István 1—, Kenesei Kenessey Antal 2— alispán, Szalay Imre apát és kanonok, Hosszú Márton, Marki Ignác kanonok, Sárkány Miklós bakonybéli, Koroncz László somlóvásárhelyi czimzetes apát, Bezerédi Bezerédy Mihály, Vizeki Tallián József, Mórocza Dániel, Molnár Ferencz, Szakonyi István, Bereczky Péter, Faiszi Ányos István, Boda László, Molnár Dienes, Szabadhegyi Móricz, Rohonczy István levéltárnok, Tamassa Pál szám334 Az és előtt áthozva: de 184
