Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Veszprémi egyházmegye
496 Veszprémi egyházmegye földesuraság tette következtében teljesen meg legyünk fosztva minden lelki vigasztalástól. Mely királyi kegy és jóság érdekében élünk és halunk. Mélyen tisztelt Szentséges Felségtek legalázatosabb és örökké hűséges hívei: Sóly falu helvét hitvallásnak elkötelezett lakosai 39. Inquisitio in Veres Berény. Ad lm: A helységnek neve Veres Berény vagy Szár Berény, Veszprém vármegyében vagyon, Isten kegyelmóbűl virágzó az ekklesia.152 Az Helvetica confession lévöknek exercitiuma mikor kezdődött, az ember emlekezetit feliül halladja, száz esztendőnél fellyebb vihetik, a’ mint az ekklesia ládájában lévő inquisitiobul ki tcttzik.1"2 A mi illeti haborgattatásokat, 1700^ fegyveres kézzel assistentia militari a templom és a parochialis házok királyi parantsolat nélkül az akkori földes urak, a’ jesuiták által el foglaltattak, és plebanus vitetett a’ parochiára,154 de 1703— a’ háborús időben a’ plebanus onnan el ment, melyre nézve legottan a Helvetica confession lévők prédikátort vittek bé, és a’ félben szakasztott exercitium reassumáltotot s mind e mai napig continualtatik. Mindazaltal a venerabilis győri collegiumnak rectora pater Szegedi, mint földes ura Veres Berénynek 1749— Szent György napján meg parantsolta a’ prédikátornak, hogy Veres Berénybül ki takarodjék. Melyre nézve a lakosok instantiájokkal a Felséges Udvarhoz folyamottak, nyertek is O Felségetul ollyan parantsolatot, hogy a földes uraság via facti semmit ne tselekedjék az Ő Felsége engedelme nélkül. Mégis a pater procurator a veres herényi birot kalodába vetette négy társával, templomjokat el foglalta, bé záratta, de a’ lakosok a’ templomot viszsza vették, az exercitiumot folytatták, folyamodván uj jonnan a’ Felséges Udvarhoz alázatos instantiajokkal, hogy 0 Felsége az illyen erőszak ellen őket oltalmazni méltoztassék, vettek is kegyelmes resolutiot Ő Felségeiül a’ Felséges Királyi Consilium által. De midőn a földes urak még sem nyughattak, hanem azt vitatták, hogy a plebanus 1703— erőszakkal hajtatot ki, parantsolatot adott Ő Felsége 1753— \- Februarii a Felséges Locumtenen152 Vörösberény történetét feldolgozta HORVÁTH 1979., újabban KREDICS-LICHT- NECKERT 1995. 153 Első ismert prédikátora 1633-ból Csők Imre. THURY 1998. I. 296. 154 Padányi Bíró Márton (téves adata) szerint 1701 körül történt Nagy András fokszabadi katolikus plébános vörösberényi bevezetése. HORNIG 1903. 362. Rajczi szerint Nagy András 1701—1703 között szolgált Fokszabadiban (Balatonszabadiban), Paizs András pedig 1702- 1705 között Vörösberényben. RAJCZI 1992. 248., 337. Az 1733-ban felvett tanúvallomásokból kiderül, hogy Paisot (Paizsot) 1702-ben iktatták be Vörösberényben, de a következő évben már kénytelen volt elmenekülni, ami miatt negyedszázadig plébános nélkül maradt a falu. HORVÁTH 1979. 73.
