Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Veszprémi egyházmegye
Veszprémi egyházmegye 485 Legszentségesebb Felségtek legalázatosabb és örökké hűséges alattvalói: a Veszprém vármegyéhez tartozó Hajmáskér falu helvét hitvallásnak elkötelezett lakosai A legfelségesebb császárnak bemutatva 1771. július 2. napján. 37. Inquisitio in Rátot.126 Ad lm: Neve az helységnek Rátot, Veszprém vármegyében vagyon.127 128 A Helvetica confession levő ekklesia Isten kegyelméből virágzó mind eddig. Predikátorjok vagyon, de mester jek nints 1746— esztendőtűi fogva. Ugyan is pápista szüléktől származott lévén, vagy inkább, a’ mint emlékeznek a’ lakosok, fele más szüléktől szánnazot lévén felesége az utolsó mesternek, Váso- nyi Jánosnak, midőn illyen okon citáltatnék Veszprémben, nem compareált, hanem el szökött, el hagyván az oskolát 1746— esztendőben 8. Decembris. Akkor a nemes veszprémi káptolannak mint földes uraságnak tisztartója bé petsételte az oskolát az uraság parantsolattyábul, az időtől fogva nem engednek mestert hozni, noha már három ízben instált az ekklesia a’ Felséges Udvarnál iránta, de valoszok még eddig nem lett, és az ekklésia még ma is 128 consolatio nélkül, mester és kantor nélkül vagyon. Mikor kezdődött az exercitium? Felelet: Vagyon inquisitio, a melyből meg bizonyosodik, hogy. 1687— esztendőben, s az előtt is szabad exercitiumok volt a’ Helvetica confession lévőknek. Hány lélek vann benne? Felelet: Helvetica confession lévők vágynak 351 lelkek, Lutheránusok 4 lelkek, pápisták.129 130 Impetaltatott e’ az ekklesia? Sok ízben háborgattatott, úgy hogy a’ lakosok sokszor tőmlőtzőt, vereséget is szenvedtek. Nevezetesen 1749. esztendőben, a’ nemes veszprémi káptolan mint földes uraság, annyira ostromlotta, hogy több szavai között azt mondotta, hogy vér ontással is kéntelenek lésznek a templom kultsát oda adni. Mig nem a’ Felséges Udvarnál lett sok instan- tiájok, sok költségek után és egy nehány királyi parantsolatok kinyerések után a Helvetica confession lévők templomához ragasztatott a rátoti Catho- licusoknak templomjok, azulta vann valanü pihenések. Ad 2m: A földes ur Rátoton veszprémi nemes káptalon és rátoti prépost ur, 130 most nagy szombati kánonok Keklevits Sigmond ur. 126 A kéziratban a folyamodvány után következik a vizsgálati feljegyzés; a sorrendet felcseréltük. 127 A község történetét feldolgozta SZÖLLŐSI 1995. 128 A református iskolát 1784-ben szervezik újjá. SZÖLLŐSI 1995. 511. 129A katolikusok száma hiányzik. 130 Gróf Keglevich Zsigmond 1758-1779 között volt rátoti prépost. SZÖLLŐSI 1995. 155.
