Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Veszprémi egyházmegye
Veszprémi egyházmegye 471 kissebb ’s nagyobb hordokbul egy ittze bort, sátoros innepen pedig 2 ittzét adnak. Ad 1 lm: Contributiot adnak 157 forintot a reformátusok, a pápisták pedig 10 forintot, 27 dénárt. 22. Csopaki árva eklesia. Ad lm: Csopak Szala vármegyében vagyon.77 Ad 2m: A veszprémi nemes captalan birja egy nemes curian kívül, melynek is egyik földes ura református, másik papista. Ad 3m: Húszon három esztendeje hogy el vétetett,78 a captalan vár megye erejével vette el, ezt az okát adták, hogy a prédikátor excedalt. Tudniillik midőn sok ízben egy Lenti79 80 nevű pap ur az akori prédikátort infestalta volna, el unván sokára sok rendbeli motskolodó szavait, ki szaladt a prédikátor és azt mondotta, ha az ur pap, én meg prédikátor vagyok, ha az ur nemes ember, én is nemes ember vagyok. Ezt halván felette igen meg horta a prédikátort, és a vármegyére utaltatván 60 forintra és az eklesianak ott hagyására bűntettetett, bizonyos terminus tetetett a pénznek le tételére, de azt a captalan nem várta, hanem mikor meg sem gondolták vala, hirtelen a vármegye fő birajával, tekintetes Dotzi Ferentz úrral811 és egy eskűttel 13 fegyveres katonákkal reájok ment, és a prédikátoron az 60 forintot elsőben meg vévén, az után a parochialis házbul ki hajtották, mind a templomot, mind a parochialis házakat el petsételték, a mestert pedig ejtzakának idején ütötték, verték, mindenét ki szórták, és az házát egészen el pusztították. Eleget protestáltak, ’s kérték a királyi parantsolatot, de nem hogy engedtek volna, ’s oda atták volna, hanem még káromlották ’s motskolták. Nevezetesen, midőn oda való nemes Torma Ferentz protestalt volna, azt felelte a fő szolga biró, az a ked protestatioja tsak ollyan mint a kutyafingás, és midőn a királyi parantsolatot kérte volna, ugyan a nevezett nemes ember, a fő biro azt felelte, éppen majd a ked órába fitityuk most mindjárt, satöbbi. Egy Kövesen lakó Pintér Josef nevű embert pedig, hogy a királyi parantsolatot kérte, meg fogták, vasra verték és addig el nem botsátották, mig eskűvéssel arra nem kötelezte magát, hogy soha a templom dolgában fel nem kél, azt soha nem keresi, sem tanátsával, sem pénzével azokat, a kik a templom dolgába járnak nem segíti. Ennek felette még a vas váltságot is meg kellett neki adni, 2 forintot. A parochialis háznak árrával, azaz 80 forintokkal kínálták őket, sőt erővel is rajtok akarták hagyni, de fel nem vették. 77 A község történetét feldolgozta LICHTNECKKRT 1997b. 78 Padányi Bíró Márton szerint 1751-ben. HORNIG 1903. 284. Lenti (Lenthy) István (kb. 1697-1760) veszprémi kanonokról van szó, aki végrendeletében 50 forintot hagyott a csopaki plébániára. PFEIFFER 1987. 153. 80 Dóczy Ferenc 1747-1765 között volt a tapolcai járás fószolgabírája. MOLNÁR 2000b. 400.
