Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Tatai egyházmegye
440 Tatai egyházmegye Az exercitiumért instáltak a’ földes uraságnál az el vétel után mintegy két esztendőkkel, mivel hogy akkor gyülekeztek viszsza némellyek a’ ki verettettek közzül. Az instantiának ki menetele ez volt, hogy az uraság engedett ugyan helyet az oratóriumnak, de az akkori plebanus és Forsch-Meister44 és az impopulált schvábok által ebben is egészszen meg gátoltattak.45 Lelkek vágynak még itt Helvetica confession lévök 71, Romano Catho- licusok 600. Járnak fél mérföldnyire Kömlödre. A templomot széllyel hányták, és köveiből többekkel együtt más uj templomot épitettek. Sem mester, sem notarius, a’ ki gyermekeiket tanítaná, nintsen. Minden egyházi szolgálatot, melly közönséges, a’ plebanus viszen végben. Stólát annyit vészen töllök, a’ mennyit a’ Romano Catholicusokon, ezen kivül minden munkájának terhét a’ Catholicusokkal együtt viselik. Contributiójokat nem tudják. Nagy Tagyosi praediumbul46 is ide járnak, hol vágynak Helvetica confession lévők 74, Augustana confession lévők 6, Romano Catholicus 58. 10. Lábatlan. Nemes Komárom vármegyében, virágzó ekklésia,47 vágynak benne 550 személlyek, földes urak sokak, jobbágy hely.48 Contributioja a’ helységnek közönségessen íloreni 500. 11. Naszály. Nemes Komárom vármegyében vagyon, és áll 527 személyekből. Földes ura méltóságos gróff Eszterházi Ferentz.49 A mint a’ Pesti Comissiora készült inquisiüóbul meg tettszik, az exerciüum már az 1681. esztendőt sokkal felyül mullja.50 Jóllehet pedig sem plebanus nints a’ helységben, Romano Catholicusok is igen kevesen, és leg kissebb szolgálatjával a’ tatai plebanusnak nem élnek, 44 Forstmeister (német) = erdőmester 45 A németeket 1745-ben telepítették be. TÓTH 1999. 18. 46 A 2400 holdas Nagytagyos pusztát 1848 előtt a Konkoly és Csejtey család bírta. FÉNYES 1994. 282. 47 A lábatlani református anyaegyházat Fényes szerint 1713-ban szervezték. FÉNYES 1994. 263. Valójában már a XVII. század második felében működött. THURY 1998. I. 510., THURY 1998. H. 243-244. 48 Felhő Ibolya birtokosait nem ismerte. FELHŐ 1970. 150. Közbirtokosok (közte a Kondé, Nedeczky cs.) bírták, akik az úrbérrendezésbe bevonták a községet. FÉNYES 1994. 263-264. 49 1 769-ben gróf Esterházy Miklós örökösei bírják, 1785-ben gróf Esterházy Ferenc tatai uradalmának része. FELHŐ 1970. 150.. 155., DANYI-DÁVID 1960. 72. 50 Első ismert prédikátora Oroszi Tamás 1650-ből. THURY 1998. I. 510. Fényes — tévesen — 1713-ra teszi a református anyaegyház alapítását. FÉNYES 1994. 265.
