Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)

Tatai egyházmegye

ANNO 1774.

NEMES KOMÁROM VÁRMEGYÉBEN LÉVŐ TATAI SZENT TÁRSASÁGBAN VIRÁGZÓ ÉS SIRÁNKOZÓ HELVETICA CONFESSIÓN LÉVŐ SZENT EKKLÉSIÁK ÁLLAPOTJÁNAK RÖVID LEÍRÁSA:

1. Áts.1

Nemes Komárom vármegyében lévő, Isten kegyelméből ez ideig virágzó, kezdete az élő emberek emlékezetit felyül mullja, a’ tanítóknak egymás után való következések a’ Felséges Locumtenentionale Consiliumnak parantsolatjára lett, tekintetes Ordódi Péter ur által véghez vitetett investigationak idején 1644. esztendőktül fogva, még akkoron élő tanúk által meg bizonyíttatott, de az inquisitiót semmi módon in paribus ki nem vehettük.2

Lélek vagyon benne Helvetica confessión való 1864, Romano Catholicus 666, Augustana coní'ession 12.

Földes urak sokan vágynak,3 mind Romano Catholicusok, de mind ezek között fő és potior méltóságos gróff Eszterházi Casimirus,4 ugyan Romano Catholicus, a’ helység jobbágy.

Contributiója in genere az egész helységnek floreni 2794, denarii 53, a domestica cassába floreni 1085, denarii 87, summa floreni 3880, denarii 40.

A’ Pesti Comissióra való inquisitiók meg vágynak.

Az eredeti kézirat is arab sorszámozású.

2 Az egyházkerület történetében az önálló ácsi egyház 1672-ben tűnik fel. THURY 1998. I. 399.

3 A köznemesi családok közt találjuk például a Rassy, Milkovich családot. FÉNYES 1994. 206.

4 A 8.000 hold úrbéri területű Ács községet gróf Esterházy Károlyné gróf Styrum-Lymburg Amália bírja ekkor. FELHŐ 1970. 144., 148. Az Esterházyak ácsi birtokát 1824-ben herceg Lichtenstein Alajos vásárolta meg. FÉNYES 1994. 206.