Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Somogyi egyházmegye
Somogyi egyházmegye 423 Egy ideig se mesterjelt, se notariussok nem lévén a’ nemes vármegye kén- szeritette őket a’ nótáriusnak tartására, mivel a parte mint mestert nem akarták tartani, azért is imponaltatott Farkas Pál biro ur által, hogy tartsák. 81. Bárd, Dada. Itt se prédikátor, se mester nem volt, és tsak az a’ dilficultassok, hogy magok vallásán lévő prédikátor által nem kereszteltethetnek, ha a’ stólát a’ plebanusnak meg fizetnék is. Ezek isteni tiszteletre Szent Benedekre járnak.137 82. Nagy-Bajom. Itt az Helvetica confession lévőknek isteni tisztelete ebből állott, hogy prédikátor és mester volt közőttők vallásokon lévő. A plebánus abban az házban lakik most is, melyben a’ prédikátor lakott, a’ reformatus mester is abban az udvarban lakott, ahol most a’ pápista mester lakik, de nem a’ mostani házban, hanem egy régi házban, mely mái napig is azon udvaron fen áll, mellyet a’ mostani mester istálojának fordított. A templomjok is ott volt, a’ hol most a’ plebánus udvara vagyon, amely templom helyén most már istálo vagyon. Kezdetét az exercitiumnak nem lehet tudni, mert az réginek tartatott mint az mostani öreg lakosok beszillik és mást emlétteni nem tudnak, hanem hogy egész Somogy vármegyében több plebanust lettnek lenni nem tudnak és nem emlegetnek, a’ mint régi eleiktől hallották, hanem Szigeth Várban és Koppánban. Ki engedelméböl kezdetett az exercitium, az sem tudathatik bizonyossan a’ régiség miatt, hanem öreg Bojtos Peter léánya nagy bajomi Laki Andrásné circiter 82 esztendős, ez állittya, hogy ötét, mint szüleitől hallotta, nagy bajomi prédikátor keresztelte meg, úgy mint Salánki névü, ezen kívül négyet emléttenek azok közzül, akik azon helyben prédikátorok voltának, úgy mint Körösit és Körmendi Mihályt, akit esmért a’ fellyebb emlétett aszszony, mivel hogy lakodalmában is jelen volt, és ugyan ez esküttette meg ötét. Körmendi Mihály. Ennek a’ Körmendi Mihálynak idejében hozták bé a’ plébánust Bakó Farkas és öreg Kováts István mint helybéli földes urak, és először szállították a’ plébánust Ats Andráshoz mint Bakó jobbágyához, és a’ plebánus egy kevés ideig ott tartózkodott, de nem egyezhetvén a’ házbéli néppel egymás hajában is gyakorta belé kaptak, azért kevés idő múlva öreg Kováts István és Topos urak a’ plebanust a’ prédikátorhoz kisérték és a reformátusok templomáról a’ lakatot le ütvén, misét szolgáltattak benne és a’ plébánust a’ prédikátor házában bé szállították, ekképpen nyomták ki a’ 117 * * 117 Bárdot 1767-ben a Perneszy, Kaposdada községet a Mérey család és özv. Pulayné birtokolta. FELHŐ 1970. 186., 192. A község történetéről színvonalas feldolgozás MIKÓCZI-SOLYMOSI 1979.
