Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Somogyi egyházmegye
Somogyi egyházmegye 419 76. Csököl. Itten volt prédikátor, a’ mostani élők közzül is némellyek emlékeznek reá, aki mindennémü prédikátori hivatalt szabadon gyakorlott közőttők és minden eleiktől is úgy hallották, hogy mindenkor régtől fogva is prédikátor tartó hely volt, még élő emberek is vágynak közőttők sokan, kiket prédikátor keresztelt meg, mely is matriculábol ki tettzik, mellyet a’ plebanus tölök régen el vévén, velek nem közöl. Úgy emlékeznek reá, hogy püspök, mint akkori földes urok132 parantsolattyábol vétetett el templomjok, mely fából volt épülve azon a helyen, mellyen most a’ plebanus háza vagyon téglából épülve. Ez a’ kö ház pedig ez előtt circiter 12 esztendővel építtetett, és tsak az előtt esztendővel hányatott el a’ Helvetica confession lévők most emlétett fa templomjok. Ellenben némellyek azt is tudják, és szüléiktől is hallották, hogy a fa templomjok előtt köböl volt az Helvetica confession lévők temploma az uttza közepén, ahol most a’ pápista templom építve vagyon. E’ pedig a’ Kálvinisták templomának fundamentumára vagyon építve. A prédikátor háza most is fen áll, hanem mostanság kamarának fordította a’ plebanus. A templomot pedig vették el fent emlétett püspök parantsolattyábol, mint emlékeznek reá, circiter in anno 1720. és a' prédikátor is akkor űzetett ki, azt pedig nem tudják, ha Eö Felsége parantsolattyábol vagy vármegyéjéből esett é el vétele, hanem tudják, hogy erőszakosan katonák által lett el foglalása. Instalni földes uroktol való félelemnek miatta soha sem mertek, mivel hogy egykor a’ dominalis praefectustol mestert kértek gyermekeik taníttatásokra, de inkább motskot, mint mestert nyertek magoknak. Plebánusok szájából hallották ’s tudják, hogy vágynak Csökölben Helvetica confession lévő lelkek numero 1095, pápisták numero 300. Gigébe járnak isteni tiszteletre egy órányi földre, ismét Kis Bajomban 5 fertály órányi földre. Gyermekeiket tanittya a’ gigei mester. Halottyaikat temeti a’ plebanus maga szokása szerint. A keresztelést is a plebanus viszi véghez, mert földes uroktol való félelemnek miatta a’ stólát sem merik offeralni a’ végre a’ plebánusnak, hogy prédikátorral kereszteltes- senek. Temetésért a’ plébánusnak fizetnek krajcárokat 30, a mesterjének krajcárokat 15, ha pedig virrasztani mégyen, krajcárokat 45 a’ késéréssel együtt, predikállásért forintokat 2. Keresztelésért krajcárokat 17, egyház kelésért krajcárokat 7, ezt pedig maga vallása szerint azoknak kedvek ellen gyakorollya. I3~ Csököly a veszprémi püspök birtoka, a felmérés idején — a veszprémi püspöki szék betöltetlensége miatt — 1777-ig a kamara kezelte. PFEIFFER 1987. 14-15.
