Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Somogyi egyházmegye
Somogyi egyházmegye 415 ugyan a hatósági küldöttség által végzett vizsgálatot követően szükségesnek találták összeomlással fenyegető imaházuk újjáépítését, de miután mégis ez a lehetőség számukra meg lett tagadva, őket ezen ügyben Ö Szentséges Császári és Királyi Felségéhez utasították, hogy kérjék a maguk számára engedélyezni ugyanazon imaház újjáépítését ugyanazokból az anyagokból az azt látogató nép számához arányosított megnagyobbítással együtt. Ezen kérvény lezárása érdekében eme Királyi Helytartótanács ezennel kegyes királyi parancsból meghagyja fent említett Uraságaitoknak, hogy amennyiben az előterjesztés igaz, a császári és királyi kegyből és jóságból eredően törekedjenek teljességgel engedélyezni az említett kérelmezőknek, hogy ugyanazon anyagokból és arányosított megnagyobbítással újjáépíthessék romos imaházukat. Kelt a Magyar Királyi Helytartótanács Pozsonyban, augusztus hónap 11. napján, az 1769. évben tartott [üléséből]. Fent említett Uraságaitoknak jóakarója, a hivatalos teendőkre igen készségesen: gróf Pálffy Miklós saját kezűleg. Balog László saját kezűleg. Aszalay József saját kezűleg. A SZENTBENEDEKIEK KÉRELME Szentséges, stb. Miután régisége miatt imaházunk romos állapotba került, így már mindnyájunk napokon belüli teljes betemetésétől csakugyan nem alaptalanul félhetünk, az újjáépítés szükséges engedélye érdekében a vármegyénél illő tisztelettel sürgős kérelmet adtunk be, és miután ennek ellenőrzésére és kivizsgálására a főszolgabíró kiküldése lezajlott, és ennek révén a mi előterjesztésünk igazsága bebizonyosodott, tőle elnyertük először a részleges újjáépítés kegyét. Ezután pedig bizonyos építőmestereket hívtunk, hogy vállalják el a nekünk engedélyezett újjáépítést, és ezek, hogy mit lehet és mit nem elvégezni ezzel kapcsolatban, tudniillik ácsmunka terén, átlátták a részint általunk, részint a vizsgálatot végző szolgabíró által kért újjáépítés lehetetlenségét, és nem tudták vállalni, nehogy önmagukat, ezt elvállalván, életveszélynek tegyék ki, ezért újra arra kényszerültünk, hogy visszatérjünk a vármegyéhez ugyanennek teljes újjáépítése érdekében. Bár ama vármegyének is megvolt a lehetősége az engedélyezésre Felségteknek az 1745. évben kiadott, és az országban köröskörül kihirdetett kegyes rendelete jóvoltából, tudniillik hogy nekünk nem más helyen, és nem másból, mint a korábbi anyagokból, vagy [nem] akármilyen más méretben [lehetővé tegye az újjáépítést], azonban ugyanaz [a vármegye] cselekvési lehetőségével élni nem kívánván minket inkább ide, Felségtekhez akart utasítani. Ezért a legalázatosabban esedezünk Felségteknek, hogy miután előterjesztésünk igazsága nyilvánvaló részint az itt A. alatt jóváhagyólagos formában igen alázatosan csatolt szolgabírói jelentés, részint a vármegyéhez benyújtott kérvényünk,
