Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
Pápai egyházmegye 337 Gyermekeiket, aki tanítsa, mostan senki nintsen. A stolaris kötelességeket az ott való plebánus viszi véghez, ki a’ prédikátor ki veretése után szállíttatott oda. A keresztelésért vészen tölök 8 garasokat, temetésért magának 5 garasokat, a’ mesterének 1 petákot, házasok copulatiojáért a’ helységbéliek- töl 1 florenum, a’ vidékiektől pedig két ’s három forintot is el kér, kivel miképpen alkudhatik. Ezeken kívül minden pár személy fizet a’ plebánusnak esztendőnként lélek pénzt denarios 25 és egy mérő gabonát, azonkívül szántanak, vetnek, aratnak, kaszálnak a számára, egy szóval mindenféle dolgát teszik. Az elébbi parochiához tartozott földeket, réteket a plebánus bírja, volt pedig a’ prédikátornak mindeník mezőre őszi vetés alá 3 hold, tavaszi alá pedig egy egy hold földje. Számláltatnak ebben a’ helységben Helvetica confession lévök numero 71, Augustana confession lévök numero 140. Pápisták többen vágynak, de a’ két confession lévőknek számokat el nem érik. Akik közöttök agilisek és sellérek, fizetnek adót az ordinarium qvantumra ílorenos 300, a domesticumra florenos 77. 28. Bödöge. Veszprém vármegyében lévő nemes helység. Itten ennek a seculumnak elein Helvetica confession lévő lelki pásztor szolgált,201 de el sokasodván ez helyben az evangélikusok, fogydogálván pedig a reformátusok, a’ prédikátor introductiojának jussát circa 27 magoknak vindicalták, de ismét mostan a’ mieink meg sokasodván, és nagyobb gazdák is amazoknál, a’ mesterek inductioja felöl circulare mandátuma Ö Felségének 1771. T Septembris a’ vármegyénkben publicaltatván fel ébreitek, hogy mestert kérjenek. Helvetica confession valók vannak itten numero [a szám hiányzik].209 210 29. Milej. Nemes Szala vármegyében situalt nemes helység. Ebben eleitől fogva a’ reformátusoknak szabad exercitiumok volt, tartván mind prédikátort, mind pedig mestert, hanem ezen seculumnak az 1715“ esztendőben tartattatott diaeta után két esztendővel a’ vármegye maga hatalmával egy fö bírót és két vice bírákat feles néppel rajok küdvén el foglalák mind a’ templomokat, mind a’ parochiájokat, akkori prédikátorokat, Ivántzi Mósest ki hajtották. Fojamodtanak a’ Felséges Udvarhoz alázatos instantiájokkal 1721—, de tsak e’ vala a’ válasz: minthogy ritu Catholico reconciliáltatott a’ templom,211 s 209 Prédikátorait 1624-től ismerjük, az 1690-es években Fejérvári Péter szolgált. TÓTH 1927. 38. 210 A türelmi rendelet után a reformátusok visszanyerték vallásszabadságukat, 1784-től lelkészt fogadtak, 1786-1787-ben felépítették templomukat. TÓTH 1927. 38. 1 Ezután, áthúzva: elég az nékik.
