Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
Pápai egyházmegye 333 ni. Temetésért azon pápista mesternek 3 garasokat, ejjeli éneklésért pedig 4 189 garasokat fizet. Prédikátort tarthatnának. 25. Tósok és Berénd. Veszprém vármegyében egymással egybe ragadott faluk. Tosokot birja a tihanyi apátur, Beréndet a’ Szirtzen189 190 lakó cistercíta barátok. Eleitől fogva ez a két helység együtt levitát tartott, hanem ez előtt 30 esztendővel történt,191 hogy magoknak levitát nem kaphatván egy vacans prédikátort szállítottak magok közé, ki az apátur által, lévén a parochia az ö fundusán, csak hamar ki veretett. A’ mester tartás ugyan még ekkor meg engedtetett, hanem Kovács Márton nevű utolsó mesterek illyen fortéllyal veretett ki: hogy ez előtt 18 esztendővel a’ két helységeknek földes uraik egyet értvén, a’ beréndi administrator úr, pater János,192 * ki most a szirtzi conventnek priőra, azt állította, hogy a parochialis ház a’ határon van, és fele az ö fundusán esik, melyre nézve az apátur fiscalissát Tósokra küldötte, ki eleibe adván a’ lakosoknak a’ herendi uraság praetensioját, tettette magát és kénszcrítette a’ tósokiakat, hogy fogott embereket a’ határ eránt szerezzenek, kiket csak hamar is állítottak elöl Ajkáról. De csak kevés határ visgálás után vissza küldötte őket a’ fiscalis, mint ha a’ hoszszas tartás által többről több köl- cséget nem akarna a’ lakosokkal tétetni. Ezek igy meg lévén, által ment a’ fiscalis a herendi urasághoz, ott ebédelvén ’s végezvén a’ parochia romlása felöl, az után viszsza jöttében meg parantsolta a’ tosoki lakosoknak, hogy a’ barátnak, ha mit akar, ne árcsanak, ’s lármát a’ határ eránt ne csináljanak. Másodnapon a’ barát Berendröl által ment Tósokra ispánnyával együtt, ’s kér engedelmet, hogy mehessen bé a’ parochialis házban visgálodás végett, de akkor be nem eresztetett, hanem tsézára ülvén Vásárhelyről egy esküttet hozott magával,194 kivel a házban bé bocsátotván azonnal pálczáját egy szegre fel akasztván a’ házat el foglalta, ’s mintgyárt, hogy azon napon a mestert a’ házból ki hordják, meg parancsolta, mellyet meg cselekedni a’ lakosok kéntelenek is voltak. Az a ház az olta mindétig a’ tihanyi apátur bírásában volt, ki a’ falu kovácsát szállította belé, hanem ebben az esztendőben hallatodott, hogy a’ 189 A türelmi rendelet után már nem tudtak prédikátort tartani. 190 Helyesen: Zircen; 1763-1778 között Haschke heinrichaui apát irányította a bakonyi birtokokat. ezalatt 5 vizitációt végzett. Vö. KRÁNITZ 2000. 86-87. 191 Az egyháztörténet ez alapján mái' 1734-et írt. TÓTH 1927. 100. 192 János páter, azaz Aberle János 1752-1762 között szolgált. RAJCZI 1992. 330. 103 , , . . ezután athuzva: etser 194 T. i. Veszprém vármegye járási esküdtjét
