Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
Pápai egyházmegye 311 egy öreg fertály búzát, keresztelésért 25 denarios, egy ház kelőért 5 denarios, temetésért 25 denarios, ésküttetésért 1 florenum. Ezenkívül a’ plébániához tartózó földeket együtt a’ pápistákkal mindenképen cultiválják és akörül meg kivántató minden munkát tésznek. Most is leg közelebb a pápistákkal együtt oskolát épitteni kéntelenittetnek. A’ plebá- nus betegjeik körül intsclkedik, és ha nem vigyáznának in agone constitutos meg gyóntatnák, de tudván akaratját, mikor hívatlan a’ beteghez megyen, szorgalmatosán őrzik. Temető helyet külön szakasztott az uraság ispánnya a protestánsok részére, mégis a plebánus azoknak kisdedeiket erőnek erejével temeti a pápisták temetőjébe, halottyaikat virrasztani éppen nem engedi magoknak, idősb halottyaikra egyet sem tsendíttet, holott a’ harangoknak egyike a reformátusoké volt. Ha ugyan csak valaki derekason meg fizet, mint Csősz István felesége halálakor fizetett florenos 3, igy az ö módja szerint tisztességesen eltemeti. Gyermekeiket örömést taníttatnák, ha attól nem féltenék, hogy pápistákká teszik, de tapasztalt dolog, hogy ha ollyas árvák ottan lakó attyafiainak tutorsága alá mennek, a’ plebánus, ha csak teheti, magaevá tészi. Az itt lakó reformátusok Étére, 1 mértföldnyire járnak az isteni tiszteletre, az egesz helységnek qvantuma in summa 1830 floreni* 10. Mező Őrs. Tekintetes Győr vármegyében gróff Eszterházi János jószága."9 Az ecclesia árva benne, mikor kezdődött benne az exercitium, senki reá nem emlékezhetik,118 119 120 az nyilván vagyon, hogy még in anno 1694. Német István névü reformatus prédikátor szolgált benne, kinek immediáte succedált Szeli Sámuel anno 1695. Sőt fellyebb is lehet menni, meg vagyon némely darab része ugyan mező örsi matriculájának, melyben ab anno 1655. a’ helységben continua serie egymás után következő biráji fel irattatnak usque ad annum 1704. Azután Újvári János örsi prédikátornak idejében circa annum 1711. akkori örökös ura groff Eszterházi Jósef Meszlénynek, ki akkor ezt a’ helyet hypóthecarió jure bírta, magyar katonákat adván melléje a’ templomot és parochiát foglalta mense 9—121. A’ lakosok gróff Eszterházi Josefnél mint örökös földes urnái a’ restitutioért instáltak, de nem hogy valamit nyertek volna, sőt kettő közülök Pápára a’ tömlötzbe vitetett, ahol majd esztendeig 118 Vallásgyakorlatuk 1784-ben állt helyre. TÓTH 1927. 44. 119 Mezőőrs a gesztesi Esterházy uradalomhoz tartozott. FÜLÖP 1994. 228. Az összeírás idején gróf Esterházy Miklós örökösei bírták. FELHŐ 1970. 123. 120 Első ismert lelkésze Nemesnépi Ferenc volt 1618-ban. THURY 1998. I. 199. 121 novemberben
