Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)

Pápai egyházmegye

Pápai egyházmegye 309 nagy pestis után a’ volt páter jesuiták magok auctoritassábol a’ prédikátort ismét kiverték."18 A restitutióért instálni nem bátorkodtak a’ plebánus kegyetlensége miatt, legközelebb mostani plebánus, Ladislaides Jósef ez előtt 5 esztendőkkel meg zálogoltatta mind azokat, valakik inas helységben vallások szerint való isteni tiszteletre mentek. A reformátusok régi templomának két oldala és tornya most is meg van az egyik harangal együtt, hanem hogy mostan a falai hosz- szabbak és magossabbak. Vágynak ezen árva ecclesiában Lutheránusok 59, reformátusok 467, kik másfél mértföldre, Rédére járnak isteni szolgálatra. Tehettségek, kívánságok is volna templom építtésére és egyházi szolgáknak tartására.108 109 Sem mester, sem nótárius gyermekek tanittására alkalmatos nintsen. Fizetnek a’ helység­béli plebanusnak keresztelésért és egy ház kelésért 7 garasokat, az eskütte- tésért 2 márjást. Ezenkívül esztendőnként minden pár személy 7 garasokat és fél mérő gabonát, cultiválnak számára 48 mérő alá földet és minden szolgá­latot tésznek, valami a’ parohia körül meg kívántatik. Az egész helységnek ordinarium és domestica quantuma summa 1237 floreni. 8. Ászár. Tekintetes Komárom vármegyében, Eszterhazi János110 ö nagysága jószá­ga.111 Itten kurutz háború előtt sok idővel a’ reformátusoknak szabad isteni tiszteletek volt, hanem 60 esztendeje, miolta tolláltatott,112 mellyet életben élő Szabó Adám így beszéli, hogy ö szintén Nagy Szerdán születtetett, mingyárt következő húsvéti napokra leg először egy Veres nevű plebánus introducáltatott, kinek kellett volna ötét meg keresztelni, de édes attya a’ plebánusnak akaratja ellen vitte Nagy Igmándra a’ keresztségre. Az ecclésiának oppressioja pedig igy lőtt, hogy tudniillik groff Eszterhazi Ferentz holta után eletben maradott özvegyét, Tököli Katát a’ papok fel ingerlették, és annak engedelméböl a’ templom el foglaltatván akkori Bátori nevű prédikátor ki üzettetett.113 Amely kö templom most is van, a’ reformátusoké volt a’ harangokkal együtt, de már azolta két ízben is hol nagyohbítatott, hol meg ujjabbittatott. Meg most is találtatnak Helvetica confession lévők 136, Augustana confession lévők 110. Ezek mind kis béri plebánusnak, Sárovits Josefnek 108 Pető György prédikátort 1711 júniusában kergették el. TÓTH 1927. 96. 109 A vallásgyakorlatot 1784-ben állították vissza, templomukat 1785-ben szentelték fel. TÓTH 1927. 97. 110 eredetileg Josef, Jánosra átjavítva 111 Ászár a gesztesi Esterházy uradalom része. FELHŐ 1970. 148., 155. 112 A templom elvételére, a prédikátor elűzésére először 1700-ban került sor. TÓTH 1927. 18. 113 Bátori Mihály prédikátort 1712-ben űzték el. TÓTH 1927 18.

Next

/
Thumbnails
Contents