Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
Pápai egyházmegye 305 említett földes uraság reformatus jobbágyit négy házon kívül régi lakó helyekből ki űzte, és azok helyett a’ helységet pápista németekkel impopulálta.93 Mostan vadnak ottan reformátusok 44, kik a’ sziltzi barátoknak,94 kik azt a’ falut plebánus helyet administrállyák, fizetnek a’ keresztelésért denarios 35, egy ház kelőért 1 petákot, gyermek temetésért 25 denarios, öregebbnek 35 denarios, esküttetésért florenum 1, ezen kívül minden pár személy esztendőnként fizet grossos 17. Panaszolkodnak Tóth István és Jakab István reformatus lakosok, hogy mikor halotjók esik, a pápista németh lakosok őket infestállyák, nevezetesen ezen esztendőben egy más után hamar két ha- lottyok esvén, a’ holttest számára el készített sírban a’ németek eleven eb kölykőt vetettek, más alkalmatossággal hasonló sírban egy meg döglött lúd fiát. 3. Nyalka. Tekintetes Győr vármegyében szent mártoni apátursághoz95 tartozandó jószág. Itten az előtt reformátusoknak szabad exercitiumok volt, mely mostan Réden lakó Éles Márton annorum 83, ki az előtt mindig nyalkái lakos volt, beszélli, hogy kurutz háborúban ottan lévő Kálloi prédikátort jól esmérte, az után következett Veleméri János, ki eleiben oskolába is járt. Ennek idejében Göntzi György névü szent mártoni apátur ki izent Nyalkára, hogy az említett Veleméri névü mester az ecclesiából takarodjék, ki is meg rémülvén Szent Királyra ment, ahol predikátorságra fel szenteltetvén holtig szolgált ott.96 Az után az említett apátur 40 florenorum büntetés alatt marasztatta egy estve oda haza a lakosokat, úgy Éles Mártont is, de ö el ment Szegedre sóért. Az idő alatt a’ jobbágyok meg kötöztetve hajtattak fel Szent Mártonba, tömlötzre vettettek, el sem bocsáttattak, míg nem pápistákká lettek. Éles Márton maga és felesége meg maradván vallásában, az oda bévítt pápista mester eleibe járotta fiát oskolába, nem is tudta, mikor fiát pápistává tették, most is nyalkái lakos. A reformátusok temploma fából volt, melyet Sajgó Benedek apátur97 el hányatván köhöl csináltatott helyére, a’ harangot is, mely volt a reformátusoké, más formába öntette. Már most nincsen több Helvetica confession lévő egy aszszonynál. A Nádasdyak 1744-ben telepítették be a németeket. ILA-KOVACSICS 1964. 114., LENKEFI 1996. 74. 94 zirci ciszterciták 95 a pannonhalmi bencés főapátsághoz >6 Az egyházmegye története szerint Veleméri János 1709-1711 között Nyalkán, majd 1713— 1744 között Magyarszentkirályon működött. TÓTH 1927. 50., 68. 97 Sajghó Benedekről újabban TÓTH 1998. 25-31.
