Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
294 Pápai egyházmegye circa eam apparere.51 Az a templom köböl való, de felette igen kitsiny, azért annak megbövíttéseert 1770-ben Eő Felségénél instáltak az extensioért. Arra az instantiára parancsolta O Felsége a’ vármegyének a’ disquisitiót. El olvastatván az intimatum die 13. Junii Veszprémben, exmittaltatott a proces- sualis szolgabíró a’ homo dioecesanussal és adjunctusával, kik 30. Julii commissiojuk szerént a’ templomot meg mérték, és a’ lelkeket Mihályházán, Nyárádon, Pór és Nemes Szalokon conscribáltak, relatiot is tettek a’ következett gyűlésen52, mellyet Ö Felségének a’ vármegye fel küldvén, ez a’ válasz jött, hogy eljárhatnak Tevelyre, ott elég nagy templom van, melly oda jó két magyar mértföld. Mivel Nyárád, Pór és Nemes Szalók árva ecclesiák, isteni tiszteletre oda járnak, gyakorta a nevezetessebb napokon kénteleníthetnek egyik nemes ember pájtajában végben vinni az isteni tiszteletet. Számiáltatnak reformátusok numero 303, Augustanusok numero 118, pápisták 51. Az agilisek fizetnek ordinarium quantumba fiorenos 55, denarios 57. Domesticuma fioreni 24, denarii 25 Vi. A’ nyárádi lakosok numero 446, nemes szalokiak numero 150, por szalokiak numero 23 oda járnak az isteni tiszteletre, minek okáért tovább is kívánnak a’ templom bővítéséért a Királyi Felség előtt esdekleni. Az Augustana confessión lévőket deposita praevie parocho Nyárádiensi stola,5’ kereszteli, eskütteti. és temeti a mihályházi reformatus prédikátor. Egyéb fizetést és szolgálatot a’ parochusnak nem tesznek. 15. Adorján Háza és Egerallya.54 Veszprém vármegyei nemes helységek, uniált ecclesiát csinálnak,55 melyben szabad exercitium vagyon ember emlékezetét meg halladó időtől fogva, amint ezt nem igen régen a’ Felséges Consiliumnak, hiteles levélbéli documentumok, és hites tanuk által is meg mutogatták. Mégis mostan substitutus szolga bíró Jankovits László ur a’ vati plebánus56 tanácsából és 51 Magyarul: Először: Valamilyen templom van Mihályházán, és ezt a helység helvét hitvallású prédikátora igazgatja. Másodszor: Hogy az említett templomot ki, mikor, és kinek a tiszteletére szentelve építette, arra nézve semmiféle emberi emlékezet nem terjed ki, amint arra sem, hogy akörül a katolikus szertartás valamiféle nyomai feltűntek volna. 52 Az 1770. augusztus 1-jén kelt jelentést a szeptemberi megyegyűlésen mutatták be. Az irat megtalálható: VeML IV. 1. b. 1770. szeptember 22. közgyűlés, Nr. 12. 53 miután korábban a nyárádi plébánosnak megfizették a stólát 54 Egeralja történetét feldolgozta SZALÓKY 1997, NAGY 2000b., az egyházközségét NAGY 1996b. 55 A két gyülekezet az 1730-as években vált ki a csöglei anyaegyházból: Adorjánháza lett az anyaegyház székhelye, a terheket Adorjánháza és Egeralja kétharmad-egyharmad arányban viselte. NAGY 2000b. 35. 56 Barbatsi István külsövati plébános 1747-1772 között működött. RAJCZI 1992. 281.
