Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
288 Pápai egyházmegye Tsúzi Pál, az említett méltóságos ílscalissa látott, melly levélnek által adását Szántó Istvánnak sokszor ajánlotta, de ki nem adta.27 Ezen kivül anno 1675. vették Bétsben a’ mostani harangot reformátusok. Az ecclesia mind eddig békességben meg maradott, melyben találtatnak reformátusok 837, pápisták 166, Lutheránusok 14, kik a szombathely plebánusnak a’ keresztelésért fizetnek 1 márjást; egyház kelőért 2 krajcárokat. Rhédei pápista mesternek 5 denarios, szombathelinek ugyan annyit, temetésért 25 denarios. Ezenkívül minden pár személy fizet esztendőnként 25 denarios és 1 öreg fertály búzát, rédei pápista mesternek ugyan annyit. Az egész helységnek ordinarium quantuma 907 floreni, 53 lA denarii, domesticum 398 floreni, 43 denarii. 7. Szemere. Vagyon tekintetes Győr vármegyében, földes urok nemzetes Robozi [István]28 református, tekintetes Matkovits Pál Augustana confession lévő, méltoságos generális Eszterházy Imre Romano Catholicus és egyibek.29 Ebben az eklesiában vagyon a reformátusoknak predikátorjok és mesterjek. Mikor kezdődött az exercitium, senki reá nem emlékezhetik, azt bizonyosan tudják a’ mostan élők, hogy soha itt plebanus nem volt.30 Mestert is a plebanus introductioja előtt valamely Fekete nevezetű pápista lakos vitt bé az helységben legelőször, mikor már apródonként kezdettenek szaporodni a’ pápisták. Amely kő templomot most a' pápisták bírnak, a’ mellette lévő parochiával együtt, eleitől fogva a reformátusoké volt, mely az ö birtokokba anno 1751. igy esett,31 hogy a’ tekintetes vármegyének akkori szolga bírája Márfi László úr a pápista földes urakkal, tekintetes Tőrök Sándor úrral és vármegye comissariussával, Marján Györgygyel maguk auctoritássábúl Szemerére kimenvén a reformátusokat kénszerítették a’ templomnak által adására, illyen fogást tévén, hogy cripta van alatta, és így az előtt is a pápistáké volt. Eleget keresték a’ kriptát, ásták, vésték a’ templom földét, de semmit nem találtak. Mikor azért ugyan csak szorittatnának a reformátusok, appel- láltak Ö Felségére, azok is engedtek nékik egy quindenát, a reformátusok 27 Réde első ismert prédikátora, Királyfalvai Mihály 1629-ben már működött. THURY 1998. I. 269. A falu 1655-től tartozott a gróf Esterházy család cseszneki uradalmához. ILA- KOVACSICS 1964. 338. 28 A keresztnév helye kitöltetlen. 29 ' J A varmegyetörténet szerint jelentősebb közbirtokos családjai voltak: az Argay, Goda, Matkovitch, Roboz és Török família. GYŐR VÁRMEGYE 57. 30 A község kezdettől a pápai egyházmegyéhez tartozott, első ismert prédikátora Fejes Pál 1618-ból. THURY 1988.1. 199. 31 Tóth Endre, aki az 1774-es összeírást is felhasználta, 1748-ra teszi a templomfoglalást. TÓTH 1927. 35. A szemerei plébánia ebben az évben alakult. SCHEMATISMUS 1842. 477.
