Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Mezőföldi (peremartoni) egyházmegye
274 Mezőföldi (peremartoni) egyházmegye 8. Moor. Ez a’ helység vagyon nemes Fejér vármegyében. Meg fosztatott exercitiumától 1746-dik esztendőben.71 Meg halván ugyan is a prédikátor ’s az ott lakó capucinus barátok el temetvén, több prédikátort be vinni nem engedtek.72 Úgy mondották, hogy királyi parancsolat, de a melly parancsolatot nem előzött meg semmi inquisitio. A helységbéliek úgy értették, hogy elégteleneknek lenni mondották őket a prédikátornak tartására. A királyi parancsolatot fogják keresni a nemes vármegye protocollumában. Mostani földes urai a helységnek méltóságos grófok: Lamberg Ferentz és Lusintzki György özvegye Berényi Ersebet ő nagyságok.73 Instáltak a Felséges Udvarnál mindjárt akkor, de semmi válasz nem jött, sőt azután az el vett templomot le vágták. Mostan vágynak ezen helységben Helvetica confession lévök 340“, pápisták felette sokan. Isteni tiszteletre járnak Csurgóra,74 melly 2 órányi föld hozzájok. Mind akarattyok, mind tehettségek volna az exercitiumnak fel állítására s tartására. Gyermekeiket senki sem tanittya. A’ stola az ott lakó capucinus barátoké, kik miolta, az ott meg holt utolsó prédikátort az utón erőszakosan, nagy veszekedéssel a halgatóinak kezekből, midőn temetni vitték volna, el vették. Azoltatól fogva senkit keresztelni, temetni vagy esküdtetni stola letételével is meg nem engednek. Stólát vesznek a kereszteléstöl 16 garast, temetéstől, ha nagy a halott, 2 forintot, ha kitsiny, 1 forintot. Esküdtetésért 2 forintot, testimonialisert is 2 forintot, ezt az okát adják, hogy egyebet nekik nem fizetnek a mori Helvetica confession lévők. 9. Bodajk. Ez a helység vagyon nemes Fejér vármegyében, mellyben a Helvetica confession levő eklésia sok ideig virágzó állapotban volt, mig osztan az 1751-dik esztendőben meg fosztatott exercitiumától,73 minden királyi paran71 Padányi Bíró szerint a templomot 1704-ben vették vissza, a reformátusok oratóriumát 1749-ben rombolták le. HORNIG 1903. 285., 326. 72 A kapucinusokat 1695-ben telepítették Mórra. NÉVTÁR 1967. 35. 1768-ban Mór úrbéres birtokosai gróf Lamberg Ferenc Antal, a Berényi és Luzsinszky család. FELHŐ 1970. 110. 74 Fehérvárcsurgóra Padányi Bíró Márton szerint a plébániát 1742-ben alapították, a református oratóriumot 1751-ben vették el és „rontották le”. HORNIG 1903. 326-327.