Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)

Mezőföldi (peremartoni) egyházmegye

Mezőföldi (peremarloni) egyházmegye 261 17. Ladány. Ez a helység találtatik nemes Székes Fejér vármegyében, mellyben is a Helvetica confession lévőknek mostani prédikátorjok tiszteletes Szikszai János. Kezdődött itten az exercitium még a török háború előtt, mikor még a közel levő Jenő névü puszta is ép helység volt és a ladányiakkal egy prédikátort tartott, ki Ladányban lakott ugyan, de Jenőbe is ki járt szolgálatra, azolta szakadatlanul számlállyak prcdikatorjaikat. '1 Mostani földes ura ez helységnek méltóságos gróf Schmiddeg Tamás ö nagysága.31 32 Ebben a helységben Helvetica confession levők találtatnak mostan 3702£D.3’ IS. Polgárdi. Ez a helység találtatik nemes Fejér vármegyében, mellyben is a Helvetica confessiot vallóknak mostani prédikátora tiszteletes Ketskeméti Sigmond. Itten az exercitium vagyon a reformatiótul fogva, nevezetesen 1610-től fog­va számlállyak predikátorjaiknak neveiket.34 Ennek a helységnek mostani örökös földes urai méltóságos gróf Battyáni Adánt tárnokmester és Battyani Imre tabulae septemviralis praeses ö excellentiája, kik alatt szép békessége vagyon ezen eklesiának.35 Ezen helységben Helvetica confession lévök vágynak 1511 számmal. 19. Mező Szent György. Ez a helység találtatik nemes Veszprém vármegyében, mellyben a Helvetica confession levőknek mostani prédikátorjok tiszteletes Márkus János. Kezdetire az exercitiumnak senki sem emlékezik, úgy hogy a prédikátorok­nak egymás után való successiojok is, a mennyire emlékezhettek, 1610-töl fogva vagyon a matriculában. Földes urai a helységnek sokan vágynak: tekintetes Inkei Boldisár ur, tekin­tetes Forintos Istvánné asszony pápisták, nagyobb részént Helvetica 31 Az első ismert ladányi prédikátor Búzás Ferenc (1629). THURY 1998. I. 269. Jenő törté­netéről VÁRNAI 1987. 32 Gróf Schmiddeg Ferenc a ladányi uradalom megvásárlása után, 1736-ban kötött szerződést a jobbágyokkal. Az ő örököse volt Schmiddeg Tamás. KURIJCZ 1994. 104-107. A birtokvá­sárláshoz az alcsúti pálosoktól vett fel 50.000 forint kölcsönt. VÁRNAI 1987. 329. A falu a XIX. század elejéig református többségű. Református iskoláját 1747-től, a katolikust 1770-től ismerjük. Új református templomát 1815-ben építették. KURUCZ 1994. 134-135. 34 Az egyháztörténet által említett első prédikátora 1640-ben Kőszegi Mátyás. THURY 1998. I. 333. 35 A község az enyingi Batthyány-uradalom része. ILA-KOVACSICS 1964. 181.

Next

/
Thumbnails
Contents