Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Mezőföldi (peremartoni) egyházmegye
Mezőföldi (peremarloni) egyházmegye 261 17. Ladány. Ez a helység találtatik nemes Székes Fejér vármegyében, mellyben is a Helvetica confession lévőknek mostani prédikátorjok tiszteletes Szikszai János. Kezdődött itten az exercitium még a török háború előtt, mikor még a közel levő Jenő névü puszta is ép helység volt és a ladányiakkal egy prédikátort tartott, ki Ladányban lakott ugyan, de Jenőbe is ki járt szolgálatra, azolta szakadatlanul számlállyak prcdikatorjaikat. '1 Mostani földes ura ez helységnek méltóságos gróf Schmiddeg Tamás ö nagysága.31 32 Ebben a helységben Helvetica confession levők találtatnak mostan 3702£D.3’ IS. Polgárdi. Ez a helység találtatik nemes Fejér vármegyében, mellyben is a Helvetica confessiot vallóknak mostani prédikátora tiszteletes Ketskeméti Sigmond. Itten az exercitium vagyon a reformatiótul fogva, nevezetesen 1610-től fogva számlállyak predikátorjaiknak neveiket.34 Ennek a helységnek mostani örökös földes urai méltóságos gróf Battyáni Adánt tárnokmester és Battyani Imre tabulae septemviralis praeses ö excellentiája, kik alatt szép békessége vagyon ezen eklesiának.35 Ezen helységben Helvetica confession lévök vágynak 1511 számmal. 19. Mező Szent György. Ez a helység találtatik nemes Veszprém vármegyében, mellyben a Helvetica confession levőknek mostani prédikátorjok tiszteletes Márkus János. Kezdetire az exercitiumnak senki sem emlékezik, úgy hogy a prédikátoroknak egymás után való successiojok is, a mennyire emlékezhettek, 1610-töl fogva vagyon a matriculában. Földes urai a helységnek sokan vágynak: tekintetes Inkei Boldisár ur, tekintetes Forintos Istvánné asszony pápisták, nagyobb részént Helvetica 31 Az első ismert ladányi prédikátor Búzás Ferenc (1629). THURY 1998. I. 269. Jenő történetéről VÁRNAI 1987. 32 Gróf Schmiddeg Ferenc a ladányi uradalom megvásárlása után, 1736-ban kötött szerződést a jobbágyokkal. Az ő örököse volt Schmiddeg Tamás. KURIJCZ 1994. 104-107. A birtokvásárláshoz az alcsúti pálosoktól vett fel 50.000 forint kölcsönt. VÁRNAI 1987. 329. A falu a XIX. század elejéig református többségű. Református iskoláját 1747-től, a katolikust 1770-től ismerjük. Új református templomát 1815-ben építették. KURUCZ 1994. 134-135. 34 Az egyháztörténet által említett első prédikátora 1640-ben Kőszegi Mátyás. THURY 1998. I. 333. 35 A község az enyingi Batthyány-uradalom része. ILA-KOVACSICS 1964. 181.
