Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Komáromi egyházmegye
Komáromi egyházmegye 229 alatt kibocsátott, csatolt hiteles tanúságlevelet, amely tanúságlevél révén a legutóbb lecsendesített Rákóczi felkelés kezdete előtt és addig mondott jobbágyaink a helvét hitvallást gyakorolták és ilyen vallású papjuk volt, ezt a vármegye tanúsítja. Ezért ő császári-királyi Felségének rendeletéhez, melyet a vallási pontokban Bécsben 1714. április 28-án adott ki, örömmel alkalmazkodván engedélyezzük, hogy martosi jobbágyaink a mondott helvét hitvallás gyakorlásában továbbra is megmaradhassanak, és úgy határoztunk, hogy [ezt] meg kell engednünk, mégpedig az 1681-es soproni országgyűlés 25. törvénycikkéhez igazodva, a mi földesúri jogaink sérelme nélkül, és úgy, hogy ezt a falut lelkiekben felügyelő katolikus plébánosnak stólajog és más szokásos plébánosi jogok járnak, ezenkívül a nevezett Martos falunk jobbágyai kötelesek ezen katolikus plébános sérelme nélkül az ő hitvallásuk papját sajátjukból fenntartani. Kelt a mi érseki székhelyünkön, Nagyszombatban... Szászországi bíboros, esztergomi érsek sk. (p. h.) 3. Túri vagy Lak Szakállas. Komarom vármegyeben vagyon situaltatva.2' Az exercitium mikor kezdődött legyen benne, senki reá nem emlékezik, nem léven valami documentumok rólla.* 30 Úgy gondolkodnak, hogy a reformatio be következvén, ezen helység mostani lakosinak régi eleik reformálodván, az oltatól fogva is azoknak maradéki, Helvetica confession levők lakják. Vagyon olly levelek, mellyet néhai tiszteletes fősuperintendens Sámorjai János31 uram, akkori időben halászi praedikátor, 1625dlk esztendőben Szent Jakab havanak 29— napján (melynek most 149— esztendeje) küldött Túri Szakállasra bizonyos dolog végett, melyből ki tettzik Túri vagy Lak Szakallasi ekklesiaknak már akkor is virágzó allapottya, úgy mint a mely mater ekklesia lévén filiáji voltának többekkel edjűtt Ekets és Apátza Szakállas, a mint megláthatni a levélből alább sub littera A. Vagyon ugyan inquisitio sub littera B., melyben a tanú azt valja, hogy a venerabilis derűstől rendeltetven ide (kéttség kívül felséges III— Ferdinánd romai császár és magyar országi király idejéből való zűr zavarok alatt) Rozgoni nevű licenciatus, ki is valami kevés ideig itt lakott, de a Felséges Császárnak, III— Ferdinándnak felséges Rakotzi György erdélyi fejedelemmel való meg békellese után, a mely templomok a háborús időkben és a békesség szerzés után is elfoglaltattanak, Tokaly várossában királyi kegyelJ> A Csallóközben fekvő magyar község. 30 A gyülekezet már 1625-ben működött, 1656-ban Komáromi János volt a prédikátora. THURY 1998.487., 536. 31 Samarjai Máté János halászi prédikátor 1615-1622 között volt a felsődunamelléki egyház- kerület püspöke.
