Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Barsi egyházmegye
128 Barsi egyházmegye Ad VI—: Járnak isteni tiszteletre Hont vármegyébe, Varsányba, midőn az árvizektől lehet menni, 2 Vi mérföldnyire, mindenkor szombaton kell elindulni. Mikor pedig az árvíz impediállya, nemes Komárom vármegyébe 4 mérföld- nyíre járnak Madarra,118 melly jövet és menet tészen 8 mérföldet. Ad VIP™: Notáriussok Helveticus volt mindenkor, s most is az vagyon, tanittaná a gyermekeket, de nem engedik. Ad VIII™: Az oratorium, mivel gondját nem viselték, eldűlt, s romlott. Ad IX“™ et X™: Bessei plébánus Jósa Joseff keresztel denariis 30, esküttet Rhenensi floreno 1. Temettet mesterével öreget Rhenensi floreno 1, gyermeket denariis 75, maga feléje sem megyen. Ezen kívül minden egész helyes gazda ád 3 véka búzát, fél helyes 1 Vz vékát mesterével édjütt. Minden külön kenyeres egy szekér fát, szántnak, vetnek, aratnak, s Bessére bé hordják. Az határban parochialis rét nem lévén, falujébol adnak egy szekér szénát. Ad XI—: Az ordinarium qvantumba fizetnek Rhenenses ílorenos 444, krajcárokat 21, a domestica cassaba Rhenenses florenos 148, krajcárokat 7. Nevezet szerent pedig pozbai hellység lakossi im ezek, ki ki a két compossessorokon kivűl mind contribuensek: Gazda Felesége Fija Leánya Unokája Szolga H. c. R. C. Kreko János Örse János Susa, Örse báttya Mihály özvegy, leánya Juditt 7 Zöld Pál Luttheranus Sára István, Ferencz, Mátyás Maris unus Luttheranus 5 Szorád János Susa Örse, Kata, Anna 5 Kuty András Anna Ferencz, András, János, István Anna, Ersok 8 Tolh István Anna Sámuel Sára 4 ifjú Mészáros István Anna István, öttse János Húga Kata 5 Gál Mihály Sára Mihály Örse, sogora Puka András 5 Gál András Kata János Eörse, Kata 5 Mészáros András Eörse András, János Anna Bétyár János 6 ifjú Mészáros János Anna János, István 4 Mészáros Ferencz Eörse András, Ferencz, István, Mihály 6 öreg Gaso János Sára András, Ferencz menye Kata János, István, Örse 8 118 Madar református anyaegyházzal bíró magyar község, 1769-ben gróf Gyulay Ferenc birtokában, később herceg Pálffy család bátorkeszi uradalmában. A jobbágyok mellett kuriális nemesek lakták. FELHŐ 1970. 150., FÉNYES 1994. 184-185.
