Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Hadi József–Jakab Réka: A Dunántúli Református Egyházkerület 1774-ben
10 Bevezető tanulmány meglátogatta a protestánsokat is és összeírta a teljes lakosságot.6 Vizitációs jegyzőkönyvei elsőként rögzítik a török hódoltság és a Rákóczi- szabadság- harc utáni időszaknak, valamint a betelepítések kezdeti szakaszának gazdasági, vallási és népességi viszonyait. A katolikus főpappal szinte párhuzamosan, 1747. május 26-június 12. között vizitált a dunántúli református szuperintendens, Torkos Jakab (1711— 1785) Nagybányai István kéttomyúlaki és Komáromi Pál győri lelkész, tatai esperes, egyházkerületi főjegyző társaságában a veszprémi, a peremartom és a belsősomogyi falvak egy részében, összesen 52 gyülekezetben.7 Bíró Márton püspök meg kívánta akadályozni a szuperintendenst és megtiltotta neki a látogatást, egyben a kancelláriához intézett feliratában a református szuperintendens jogainak felfüggesztését kérte. A kancellária azonban a második Carolina Resolutio értelmében kénytelen volt elismerni Torkos Jakabot törvényes szuperintendensnek és engedélyezni neki az egyházlátogatás folytatását.8 A református vizitálók által kidolgozott kérdőpontok, akárcsak a katolikus gyakorlatban, a lelkészre, a tanítóra és a hívekre vonatkoztak: núkor és ki nevezte ki a lelkészt, van-e erről testimoniális levele; kik voltak hivatali elődei; Isten igéjét tisztán és igazán prédikálja-e, megfelelően szolgáltatja-e ki a szentségeket, milyen könyvekből prédikál; erkölcsös-e, van-e ellene panasz? Külön kérdőpontok vonatkoztak a helység birtokviszonyaira és az egyház, valamint a lelkész jövedelmeire; a stóla különböző nemeinek összegére. A híveket érintő kérdések azok erkölcsi életére és vallásgyakorlatára is kitértek. Megvizsgálták a templom, a lelkészlak és az iskola állapotát, felszerelését is. Az iskolamester (ludi rector) esetében kíváncsiak voltak arra, hogy mióta tanít, hol végezte tanulmányait, van-e családja, megfelelően foglalkozik-e a gyermekekkel? Hány osztállyal működik az iskola, mennyi javadalma van a 6Az egyházlátogatásról PEHM József: Padányi Bíró Márton élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. 113-124. A történelmi Zala megye településeire vonatkozó vizitációs jegyzőkönyveket teljes egészében közreadta ÖRDÖG Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745-1771). I-IV. (Szerk. Imre Samu). Budapest-Zalaeger- szeg, 1991-1998. 7 A vizitációt bemutatja TÓTH Endre: Torkos Jakab dunántúli református püspök (1711— 1785) mint igehirdető. Bp., 1937. 7.; elemzi SZABÓ György: Torkos Jakab dunántúli református püspök kanonika vizitációja 1747-ből. = Veszprémi Történelmi Tár I. Veszprém, 1990. 46-52. — A püspöki látogatások jegyzőkönyveit felhasználta és belsősomogyi részét közzétette TÓTH Endre: A Belsősomogyi Ref. Egyházmegye története. I. rész. (Lelkészek névsora; elpusztult egyházak és az 1747-i püspöki egyházlátogatás jegyzőkönyve). (Csurgói Könyvtár II.) Kaposvár, 1935. 8 TÓTH Ferenc: A pápai reformata szent ekklésiának rövid históriája. Komárom, 1808. 176179.
